Browsed by
Tag: terepfutás

Életem legfinomabb barackja

Életem legfinomabb barackja

Comments 4 hozzászólás

Loading

Eléggé készülök a szeptemberi Auerhahn Trailre (majd Sz.Lacc lefordítja mit jelent pontosan. Aranyér trail?), de valljuk be nyáron 35 C°-ban kicsit nehezebb. Igen a meleg miatt. 🙂
Nemnem, azért pucéran nem fogok futni, de alapvetően kellene magunkkal vinni némi innivalót, sőt szinte létfontosságú. Én meg persze otthon hagytam az új Aonijie Withwind hátizsákom ivótasakját (a jól bevált dekás műanyagzsákot használom: algás, szakadt csutorájú, de olyan finom belőle a víz!), így beleplántáltam a kocsi csomagtartójában talált félig tele (hopp, optimizmus!) PET palack meleg vizet és a lépcsőkön, emelkedőkön lekaptam a tatyit és kortyoltam a vízből.

aonijie_withwind_5l.png

Teszt és Salomon táskával összevetés
…

Olvass tovább! »
Szabad-e szabadon?

Szabad-e szabadon?

Comments 111 hozzászólás

Loading

wearediff_changing.jpg

Ártatlan arccal futottam kifele a biai erdőből a munkanap megérdemelt zárásaként. Péntek volt, napszállta, hőguta, két kilométer a parkolóig, kb. tíz a lábamban. Egy utolsó emelkedő, egy hosszú egyenes. Ritka pillanat, szemből érkezett egy futó, bevártam, hogy köszönjek neki. Akkor realizáltam, hogy teljesen pucér. Csak ennyit tudtam kinyögni fésűharmonika hangon:
– Azt hittem rosszul látok.
Azt felelte: – Így az igazi.

A döbbenettől csak álltam, az alakját, arcát a civilizációs gátlásaim elmosták, agyam nem akarta ezt látni, felfogni. Ideges nevetéssel indultam a kocsimig, de tudtam, hogy kis hahotácskákkal nem fedhető el a baj.
Öt perc sem telt bele az erdő …

Olvass tovább! »

Hőségben futni pusztító!

Hőségben futni pusztító!

Comments 12 hozzászólás

Loading

 

pad.jpg

Végül annyira tűrhetetlen és felháborító lett a hőségben futás, hogy hiába kellettek volna a hosszú
LSD-k, nem bírtam! Pedig van cél, megy a felkészülés… a hosszúk meg mégse! Felháborító, mert belerondít az én titkos kertembe, ahova a sok marhaság elől vonulok el, a futásba! És egyre rosszabb, megállíthatatlan.

Istenbizony mindent megpróbáltam: jeges hűtősál, vizes törölköző, vizes mez, folyamatos locsipocsi, vízivás, sónyalás, tempócsökkentés (hova???), utálatlegyőzés önszuggesztióval, havas tájat képzelek magam elé, de semmit se ér, szóval nincs mese, be kell vetni az atomot: fölkelek fél négykor! Aztán föl a hegyekbe meg az árnyas erdőkbe! Persze újabb Szénás-kiskörre, 31,2 km, majdnem …

Olvass tovább! »

Eltévedtem, elestem, lassú vagyok, szőke vagyok, de sikerült!

Eltévedtem, elestem, lassú vagyok, szőke vagyok, de sikerült!

Comments 11 hozzászólás

Loading

erem.jpg

Akkor is végigmentem! Hosszabb lett, lassabb, de az enyém! És mivel tökegyedül estem neki, már tudom is az útvonalat! Ami pazar, úgyhogy gyertek, hajrá Szénás!

Ahogy elém jött a fácsén a Szénás-kör oldala, rögtön beleszerettem. Aztán a honlap! Finom, letisztult, követhető, mindent elmond. A körből meg van kicsi (31) és nagy (75). Ilyen kicsi kihívás nincs is! Plusz a közelben, félóra autózás csak. Valamint gyönyörű az érem 🙂

Tudtam, hogy egyedül vágok bele. Pedig félek egyedül az erdőben és a kör egyharmadán még sose jártam. De a többin igen 🙂 ismerem a solymári Paprikás-patak völgyét meg az utat onnan …

Olvass tovább! »

Harmadszor sem

Harmadszor sem

Comments 0 Comment

Loading

Idén tényleg minden rendben volt. Az első körben.

Van ez a nemfutóverseny, sokkal inkább önszívatás a Mátrában rendezvény, a 4up4down/2up2down (Dupla/Szimpla élmény), amikor egy 35 km-es körön kétszer kell feljutni a csúcsra, és ebből lehet menni kettőt is. Párban kell haladni, szóval, ha anyázni támad kedve az embernek valamelyik felfele mászás vagy lefele csúszás során, azt biztosan hallja valaki. Idén harmadszor veszek részt Zolival a 4en (Duplán), és idén harmadszor sem lett dögcédulám (Neki sem). Először végigmentünk, de egy órával a szintidő után fejeztük be a második kört. Tavaly eleve hátrányból indultunk, mert sérült volt a derekam. Idén viszont azt …

Olvass tovább! »

UTH Szentlászló Trail – „Vöröskő bekaphatja!” avagy 105 ezer lépés a Pilisben

UTH Szentlászló Trail – „Vöröskő bekaphatja!” avagy 105 ezer lépés a Pilisben

Comments 14 hozzászólás

Loading

logo.jpg

„Sohatöbbet. A hosszú táv meg pláne kizárt!”, mondtam a 84 kilométeres verseny után, ami a „A Salomon Ultra–Trail® Hungary Magyarország legrangosabb és legnépszerűbb terep ultra versenyének„ második leghosszabb távja volt 3000 méter hullámvasúttal. De persze kis feleségem nem hitt nekem, hallotta ezt már sokszor, szinte minden ultra verseny után ezt dünnyögöm a bajszom alatt. 
Tényleg nem igazán gondoltam komolyan, az elnyűttség és a meleg mondatta ezt velem, a zuhany (épphogy nem jéghideg, jól esik), gulyás (finom, de nem tudom még megenni), kávé (forró, imádom), fagyi (közben kellett volna) után szebb lett a világ.
Fél órával …

Olvass tovább! »

Végre sikerült!

Végre sikerült!

Comments 3 hozzászólás

Loading

Lekésni a rajtot. Mert próbálkozás azért volt elég, de valahogy mindig odaértünk, időben. Most hétvégén viszont Kővágóörsön megtörtént az áttörés.

A Káli futás tippjét még tavaly év végén kapta a menyasszonyom Rókától. Mint kiderült, ez egy elég régi rendezésű futás, idén már tizedik alkalommal rajtolt el (már aki elrajtolt). Nagyon családias, barátságos rendezvény, de olyannyira sikerült titokban tartani, hogy Kővágóörsön a szállásunk szomszédjában lakó néni sem hallott róla. A szállásunk pedig nagyon közel volt a rajt helyszínéhez, lényegében párszáz méterre. Ezen a ponton muszáj beszúrnom, hogy a településen az a kis ház, amiben ezt a hétvégét töltöttük, valami csodálatos. …

Olvass tovább! »

Valami elromlott bennem – Vértes Terep Maraton 2018

Valami elromlott bennem – Vértes Terep Maraton 2018

Comments 4 hozzászólás

Loading

vtm.jpg

Az UTH Szentlászló Trailre készülve nagyon fontos mérföldkőnek éreztem az 50 kiris VTM ultrát, szerettem volna 5 óra alatt beérni, jó ötletnek tűnt 11 perc javítást tervezni, hiszen kemény vagyok, bátor és fényes a szőröm.

Csak nem futottam eleget. Meg valami keresztbe tett a gyomromnak. Tipp: a sportcsarnok csapvize. Feljegyzés későbbi versenyekre: otthoni vizet tenni a zsákba vagy ásványvizet. Most már mindegy.

vtm_volgy.jpg

Szóval 33 kilométerig tök jó voltam, 3 óra 20 alatt megtettem a táv nagyobb felét, a még fagyott földön futni még tök jól lehetett. Mária-völgy, Várgesztes, Vérteskozma a zsebemben, nem voltam friss, de tök jól tudtam menni …

Olvass tovább! »

Mint aki halkan belelépett I-II.

Mint aki halkan belelépett I-II.

Comments 4 hozzászólás

Loading

Eldőlt a kérdés, vérszemet kapott. 🙂 Nagyon helyes! Kicsivir  a Gánt trailen bemelegített, majd a Vérteskozma Rock’n’Roll-on aratta le a babérokat.

Két héttel az első terepfutásom, a Tajga trail után újra hagytam magam bevinni a málnásba. Last minute sikerült átvennem egy nevezést, így nem a lakóhelyem, Érd, hanem a szülővárosom, Kecskemét „színeiben” indultam, és ez nagy büszkeséggel tölt el.
A Gánt trail különlegessége a vöröses, marsi táj, ami a bauxitbányászattal függ össze. Ez volt a legfőbb ok, amiért neveztem, már azon túl, hogy Vértes, terep, kihívás. Na, ebből semmit nem láttam, ugyanis húszcentis hó borította a vidéket.

g_mars.jpg

g_rajt.jpg

Már az eléggé …

Olvass tovább! »

Élvezd! – Tajga Trail 2018

Élvezd! – Tajga Trail 2018

Comments 6 hozzászólás

Loading

Nezumi szokta mondani, hogy a futásban nem az a veszélyes, hogy vérhólyagot kapsz, hanem hogy vérszemet. A terepfutásra szerintem ez hatványozottan igaz, érdi futótársam kicsivir tuti rákattant az első terepversenye, a Tajga Trail után, pedig az nem is a legegyszerűbb „beszálló” verseny, hiszen szint van benne, télen van, szóval hó/sár garantált, ja ÉS sötétedés után rajtoltak…
Olvasás közben legyetek szívesek meghallgatni a poszt végi számot!

Amikor megláttam a Tajga Trail versenykiírását (egészen pontosan a gyönyörű havas tájról készült képeket, ahogy a fák között átszűrődik a fény), gondolkodás nélkül eldöntöttem, hogy ott akarok lenni. A versenyekkel úgy vagyok, mint a nyaralással. …

Olvass tovább! »