Hosszútáv blog

– 12 km futás
– 57′ alatt

Hogy valamennyire kompenzáljam Rrróka blogtárs kényszerű henyélését, tegnap ismét futottam két hosszt a gáton, sőt, a másodiknál elszaladtam egész a 6-os útig, így lett 12 km a vége, kb. 4:45-ös átlaggal. Elég hideg volt, a szél is fújt, jól fogott a kesztyű meg a sapkára húzott csuklya (kapisony, ahogy nálunk mondják). 

Az első kör fordulójánál szokás szerint teljesen elmerültem a gondolataimban, és egyszer csak az jutott el az retinámtól az agyamig, hogy a kihalt töltésen egy bamba őz áll előttem száz méterrel, rebegteti azt a két nagy fülét és engem néz.

Megtorpantam, …

Olvass tovább! »

– 10,4 km
– 48′ 44" alatt

Tegnap két látogatás között (melyeknek kis családunk nem cselekvő részese, csak hálás alanya volt) adódott pár nyugodt óra, amikor le tudtam ugrani a gáthoz. Ismét gusztustalan dolgot műveltem, kocsival mentem futni, aminél talán csak az edzés közbeni zenehallgatás a rosszabb. 

Alig kezdtem hozzá, beütött a felelőtlen ünnepi életmóddal járó vattacukor-effektus, amikor a kitartó testrombolás miatt az ember párszáz méter után úgy érzi, hagyja a francba ezt az egész feszülő nadrágos bohóckodást, és inkább hazamegy még zabálni és alkoholizálni. Esetleg elszív két cigarettát, lehetőleg már a kocsiban.

Ezen aztán jól felhúztam magam, nem lehetek …

Olvass tovább! »

Lemúr Miki hívott reggel, hogy teperjünk le a gátra 2-3 körre, még a karácsonyi bejgli- és rokoncunami előtt ép ésszel és emésztőrendszerrel. Megegyeztünk egy kora délutáni időpontban és vígan lerobogtunk személygépjárművével a gáthoz. Szél marta lelkes arcom, mert Lemúr Miki négy leengedett ablakkal küzdött a párásodó szélvédő ellen, holott szerintem csak a szemüvege volt párás. Nem szóltam, csak a fogaimmal morzéztam, hogy nyarat akarok, de gyorsan.
Kedvtelenül kezdtem neki a futásnak is, nehézkesen mozdultam, chifutásról és acéltűkről szó sem lehetett, a chi szerintem nem bírja hideget, az acéltűt meg elhagyhattuk valahol. Maradt a puha, punnyadt vatta, a karácsonyi-szünet üzemmódba kapcsolt …

Olvass tovább! »

– 1h 19′ alatt

Csütörtökön nem jött össze Helgával a tervezett ámokfutás, meg az idő is pocsék volt, így csak vasárnap került sor ismét egy kis szaladgálásra. Rrrókával lekocogtunk a gát végéig, kerülgetve a templomba igyekvőket, és azon elmélkedve, hogy mi a különbség a "keresztény" és a "keresztyén" között. Ezt etimológiailag naivan le is vezettem, de szerintem nincs igazam. Rrróka megint vattába csomagolt acéltű volt, ami nem zavart egyáltalán, nekem meg képzeletbeli barátaim vannak, na és.

A forduló előtt az utolsó párszáz métert kicsit meghúztuk, úgyhogy a chi-futást arra az időre felfüggesztettük, aztán da capo al fine. Próbáltam utánozni Rrrókát, …

Olvass tovább! »