Menjünk-e futni betegen

Menjünk-e futni betegen

 10 

Csipkebogyós-kamillás mézes teával veszem be a dupla adag multi- és C-vitamint, mert kering bennem valami megfázásféle. Nincs lázam, de olyan mintha bármikor kitörhetne. Ilyenkor nem fog az agyam, máskor egyszerű problémák fölött is értetlenül ülök, koncentrálni lehetetlen, az ágy és egy polár pokróc nagyon vonzó ajánlatnak tűnik.

Elinduljunk-e futni ilyen betegen?

A félmaratoni edzéstervem alatt kétszer is futottam takonykórosan, fel-felszakadó köhögéssel, de akkor nem volt ez a lázgyanús levertség érzetem, ami teljesen elveszi a kedvem a kimozdulástól. Ha azonban lázmentesek vagyunk és nem törünk ketté köhögőrohamoktól, valamint van késztetésünk, kedvünk, akkor menjünk nyugodtan, a futás nem fog rontani a helyzeten. Sőt az eldugult légutak remekül kitisztulnak, bár nem javaslom, hogy ilyenkor zsepi helyett a szokásos egy ujjas futó orrfújást alkalmazzuk, mert sokkal sűrűbb a matéria. Ugye mindenki tudja profin kivitelezni ezt az elegáns mozdulatot? Persze megoldás lehet a százdarabos pzs cipelése is, esetleg rongyzsebkendő, vagy, na jó, nem, nem mondom el a Lemúr Miki-módszert.
A futás közben felszaporodó endorfin jót fog tenni a közérzetnek, de azért ne ilyenkor fussuk a 6×800 résztávot, vagy a félmaratoni felmérőt, csak kényelmesen, nyugisan, fuss ahogy jól esik.

Én idén már nem futok, integetek pannonfunknak, akinek már csak elmosódott alakját látom valahol nagyon távol.

Gondolom ti is végtelenül sajnáljátok, hogy sehol sem találtam megfelelő futó orrfújós illusztrációt ehhez a cikkhez… 😀 Ezen a blogon viszont van egy remek leírás arról, hogy fújjuk ki az orrunkat futás közben.

UPDATE! Végre megtaláltam az áhított fotót!

forrás: http://rachelmakesarunforit.blogspot.com/2011/02/runners-yeah-were-different.html

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük