Browsed by
Month: 2013 április

Havi talpalávaló: Clawfinger – Out to get me

Havi talpalávaló: Clawfinger – Out to get me

Loading

Áprilisi (éppen hogy belefértünk…) talpalávalónkat érdi futópajtásunk Imre szolgáltatja.
Imrével az Érdkörbén futottunk össze, tökéletesen sikerült neki bemutatnunk, milyen amikor az ember elfutja az elejét a tömeg hangulata miatt. 🙂 Képzeljétek el  ha még ez a Clawfinger – Out to get me ís süvöltött volna! 😀

Emlékszem, még suliba jártam, mikor először hallottam a Clawfinger Truth című dalát. Gondoltam megnézem, mit tudnak ezek a svédek egy egész albumon, és elég egyhangúnak tűnt, szóval egyből nem tetszett meg. Ebben valószínűleg közrejátszott az is, hogy akkor még hallgattam a zenéket. Leültem, és egy órát csak azzal töltöttem, hogy csukott szemmel végighallgattam egy



Olvass tovább! »
Érdkörbe – futva

Érdkörbe – futva

Loading

Néhány hete felmerült, hogy futva kellene menni az Érdkörbére, ami egy 30 kilométeres Érd körüli családcentrikus bringás rendezvény. Egészen lelkesek lettünk, egy ekkora táv jól jön a kilométergyűjtésbe, és itt az alkalom, hogy pár netes relációt IRL is rövidre zárjunk más érdi futókkal, és a civil szervezőkkel. Tesómék is jöttek, így a hátországunk is megvolt, már csak azon kellett filózni, hogy hogyan fogjuk bírni a tempót a kerékpárosokkal, akik a tapasztalatim szerint síkon kicsit gyorsabbak, emelkedőn pedig kicsit lassabbak a futótempónknál (lejtőn találjátok ki). Vendégként ugyanis semmiképp nem akartunk útban lenni, pláne nem balesetveszélyt okozni. Lemúr Miki a szokásos …

Olvass tovább! »

Perisztaltika és komfortzóna

Perisztaltika és komfortzóna

Loading

Ha április, akkor Tóparti Futóparti, a kedvenc futórendezvényünk ever. Habár teljesen edzetlenek voltunk (főleg én, Rrróka még el-el kolbászolt a határban), szóba se jött, hogy kihagyjuk. Már csak azért sem, mert Pók Janó főszervező számított a jó öreg riasztópisztolyomra, amivel már évek óta indítja a mezőnyt az agárdi polgármester, nem hagyhattam cserben.

Korán a helyszínre értünk, mégis alig találtunk parkolóhelyet, mert az általában erre használt placcot végig víz borította. Megálltunk inkább az út szélén, mondtam is Rrókának, hogy legalább megspóroljuk az evezési díjat.

Leadtuk a magunkkal hozott kólát, banánt, miegyebet, majd átvettük a rajtszámot. Próbáltam rábeszélni a pult …

Olvass tovább! »

Hova futol?!

Hova futol?!

Loading

Kicsit hosszabbat terveztem, egy huszas körül, de aztán csak gát lett a pénteki edzésből, de nem baj, ez is teljesen jó a többi heti egy futáshoz képest. Nem tudom hányszor futottam már ezt az útvonalat, mégis azon gondolkodtam futás közben, hogy pontosan milyen hosszú is ez a pálya? 14,5 kiri? Vagy ha a városközpont felé jövök, akkor kicst több, mint 15? Fogalmam sem volt. Végül lemértem újból a futoterkep.hu-n, 14,5 kiri jött ki, 4,6 körül van a gátig, ezt mostmár igyekszem megjegyezni. Kéne bele még egy kis hurok, hogy meglegyen a 15 km.
Végig esett az eső, de nem …

Olvass tovább! »

Felkészülés helyett

Felkészülés helyett

Loading

Így jár az, aki húsvét hétfőn kihagyja a hétágra sütő napot, mehet másnap szemerkélő esőben futni. Nem mintha abban ne lenne élvezet, de azért némileg alacsonyabb a faktorszáma.
A gazdagréti terepfutásunk után én egy legénybúcsúval vezettem le, ami nagyjából el is intézett egész hétre, az elején még a másod- és harmadnapokkal küzdöttem, utána meg valami megfázós betegség próbált belázasítani, így egy métert sem futottam. A locsolkodós hétfőn így aztán nem volt nehéz nemet mondani az italra, de futni, azt nem mentem. Kedden megjött a kedvem, hisz nyakunkon a tóparti futóparti. Hiába visszhangzik a fejemben Lemúr Miki mondása: “késő a

Olvass tovább! »