Browsed by
Month: 2012 március

Összefutás, hazafutás

Összefutás, hazafutás

Loading

Vasárnap elloholtam a gátra, Lemúr Miki nem ért rá, Izmitomival pedig nem cseréltünk kontaktot, így egyedül toltam a chifutást lefele. Tök jól esett, jól is ment, finom napsütés, finom futás. A gáton aztán egész sok futó, félve intettem oda egy yetiszerűen szőrös alaknak, aki a gát tövében futott egy szál rövidgatyában, ki tudja, talán biztatásnak veszi, bátrabban köszöngettem a szembejövő futólánynak és a kutyás bácsinak, aztán feltűnt egy ismerősen hatalmas alak, vigyorgott, én is, hát nem Izmitomival futottam összes! Füles ki, röviden stratégiai egyeztetés, megvár a gát elején, sietek, és megyünk még egy kört. Siettem is, idáig 5:20-as tempómat lenyomtam …

Olvass tovább! »

Nem a futás a jó, hanem amikor abbahagyjuk

Nem a futás a jó, hanem amikor abbahagyjuk

Loading

Lenyomtam ma egyedül egy rövidített Duna-gátat, nem ment valami jól, pedig jó volt az idő, ragyogó napsütés, tavasz, rövidgatya. Annyira meleg volt, hogy a gátról lefordulva muszáj volt innom a fingszagú záptojásszagú kútból, amit szerencsére még nem mentett meg Alekosz, így a megszokott mederben és minőségben folyt.
Mondom, nem ment jól, lefele teljesen szétesett volt a mozgásom, éreztem én, hogy nem jó, mert elfáradtam, és azon gondolkodtam, hogy a 28km-es tókör hogy a viharban fog így menne egyáltalán, nemhogy pannonfunkkal rivalizálva. A fordulónál kicsit odafigyeltem, próbáltam 90-es frekvenciával lépni kicsiket, és yi-chi módon acélosan húzni magam a láthatár felé, …

Olvass tovább! »

Dombon tolom, tehát vagyok…

Dombon tolom, tehát vagyok…

Loading

– 16,3 km
– 1h 49′ alatt

…pontosabban kivagyok. A múltkori dögkutas-bányás ámokfutásról szóló bejegyzés kommentjei között effe dobta fel az ötletet, hogy nézzük meg magunknak a törökbálinti Anna-hegy kilátóját. Rrróka letapogatta az útvonalat a vaktérképen, de arról persze hallgatott, hogy folyamatosan dombozni kell majd, nem csak az Anna-hegyen, de már Érden, fel-le, fel-le, ahogy egy szél hintáztatja az ágat. Éreztem is ma a combomban a dombot.

A bruttó időnk csapnivaló, de ebből szinte negyedórát le kell vonni, amit a kilátóról való bambulással és csokimajszolással töltöttünk. Az alábbi képen megfigyelhető a látkép, alatta meg az, hogy Rrróka aggasztóan hetfieldesedik. Ahol …

Olvass tovább! »

Naplemente meg hendikep

Naplemente meg hendikep

Loading

Héten kétszer szorgalmasabb voltam máskori önmagamnál, már kétszer voltam futni. Nem sokat, hosszúkra valahogy nem volt kedvem, de csütörtökön késő délután felmentem az M7-es hídjáig, a Fundoklián túl. Ment le a nap, úgy éreztem magam, mint a képregényben Lucky Luke, aki a történet végén belelovagol a naplementébe, persze neki visszafele nem kell kutyákat szemmel tartania.


 

Gyakorlatoztam a chifutást, jó aprókat lépkedtem, igyekeztem felvenni a 90-es frekvenciát, szerintem ment is, de nem számoltam utána. A tempómat gyorsnak éreztem, de utólag kiderült 5:30-on kívül teljesítettem, fura kicsit, dehát hisz az ember a térképeknek, meg a matematikának, ha ennyi akkor ennyi. Jó …

Olvass tovább! »

Havi talpalávaló – Péterfy Bori & Love Band: Hajolj bele a hajamba

Havi talpalávaló – Péterfy Bori & Love Band: Hajolj bele a hajamba

Loading

Hosszú vívódás után sikerült megszülnöm, hogy mi legyen a havi talpalávalónk.
BGy barátunk már hó elejéén reklamált, neki valami jó magyar rockot ajánlottam volna, mondjuk Ferenczi Györgyöt és a Rackajam-et. Lemúr Miki múlt havi Die Kruppsára visszhangként a Rammstein Angel sein-t gondoltam, de aztán elvetettem, hiszen a német ipar helyett mégiscsak a magyar kkv szektort illene támogatnunk. Telt az idő, itt van március 15. és az jutott eszembe, hogy a Pamut zenekar Képzeld el című nótája jól reflektálna az ünnepi megemlékezésre, vagy Kossuth-díja kapcsán akár egy Ákos dal is szóba jöhetne, esetleg két évvel ezelőtti díjazása miatt valami jó Kispál szám …

Olvass tovább! »

Vasárnapi horrorfutás

Vasárnapi horrorfutás

Loading

– 11,5 km
– 1h 18′ alatt

Rrróka javasolta, hogy menjünk vasárnap reggel futni, legkésőbb 9-kor, ez már önmagában horror egy kisgyerekes családapának. De úgy éreztem, a lélek kész (sőt!), így ha a test erőtlen is, vágjunk bele. Sötét felhők gyülekeztek nyugati irányból (és most nem az euróárfolyamra gondolok, hanem teljesen konkrét felhőkre), a sporttárs meg is jegyezte, hogy nem ártott volna kesztyűt húzni.

Egyeztettük az útirányt, ami abból állt, hogy Rrróka mondta, a Google Mapsen talált valami fehér foltot Sóskút felé, nézzük meg, mi az (a képen a bal szélen).

Azt hittem, az utolsó fehér foltokat már a múlt …

Olvass tovább! »

Lövészárok és hajnali futás

Lövészárok és hajnali futás

Loading

A Fundoklia-völgy fölötti mészkőfennsíkot ma már fiatal fenyőerdő borítja, de valaha ez tényleg egy kopasz hegy volt, tükörképe a pár kilométerrel nyugatabbra található ugyanilyen sík és üres domborzati képződménynek. A kettő között húzódó völgy stratégiailag igen fontos lehet, mert a két hátság szélén hosszú kilométereken keresztül húzódnak lövészárkok és a hozzájuk tartozó egyéb ojjektumok. Idáig futottunk fel vasárnap délelőtt, vagyis nem ez volt a cél, de olyan sár volt a magasles felé, hogy inkább rövidítve átvágtunk az előbb említett fiatal fenyvesen. (Ami egyébként az Érdi Hendikep útvonala. A következő futás március 17-re esik, meg kéne őket látogatni. Futópajtások?) A lövészárkokat …

Olvass tovább! »