Browsed by
Hónap: 2012 március

Összefutás, hazafutás

Összefutás, hazafutás

 3 

Vasárnap elloholtam a gátra, Lemúr Miki nem ért rá, Izmitomival pedig nem cseréltünk kontaktot, így egyedül toltam a chifutást lefele. Tök jól esett, jól is ment, finom napsütés, finom futás. A gáton aztán egész sok futó, félve intettem oda egy yetiszerűen szőrös alaknak, aki a gát tövében futott egy szál rövidgatyában, ki tudja, talán biztatásnak veszi, bátrabban köszöngettem a szembejövő futólánynak és a kutyás bácsinak, aztán feltűnt egy ismerősen hatalmas alak, vigyorgott, én is, hát nem Izmitomival futottam összes! Füles ki, röviden stratégiai egyeztetés, megvár a gát elején, sietek, és megyünk még egy kört. Siettem is, idáig 5:20-as tempómat …

Olvass tovább! »

Nem a futás a jó, hanem amikor abbahagyjuk

Nem a futás a jó, hanem amikor abbahagyjuk

 5 

Lenyomtam ma egyedül egy rövidített Duna-gátat, nem ment valami jól, pedig jó volt az idő, ragyogó napsütés, tavasz, rövidgatya. Annyira meleg volt, hogy a gátról lefordulva muszáj volt innom a fingszagú záptojásszagú kútból, amit szerencsére még nem mentett meg Alekosz, így a megszokott mederben és minőségben folyt.
Mondom, nem ment jól, lefele teljesen szétesett volt a mozgásom, éreztem én, hogy nem jó, mert elfáradtam, és azon gondolkodtam, hogy a 28km-es tókör hogy a viharban fog így menne egyáltalán, nemhogy pannonfunkkal rivalizálva. A fordulónál kicsit odafigyeltem, próbáltam 90-es frekvenciával lépni kicsiket, és yi-chi módon acélosan húzni magam a láthatár …

Olvass tovább! »

Dombon tolom, tehát vagyok…

Dombon tolom, tehát vagyok…

 3 

– 16,3 km
– 1h 49′ alatt

…pontosabban kivagyok. A múltkori dögkutas-bányás ámokfutásról szóló bejegyzés kommentjei között effe dobta fel az ötletet, hogy nézzük meg magunknak a törökbálinti Anna-hegy kilátóját. Rrróka letapogatta az útvonalat a vaktérképen, de arról persze hallgatott, hogy folyamatosan dombozni kell majd, nem csak az Anna-hegyen, de már Érden, fel-le, fel-le, ahogy egy szél hintáztatja az ágat. Éreztem is ma a combomban a dombot.

A bruttó időnk csapnivaló, de ebből szinte negyedórát le kell vonni, amit a kilátóról való bambulással és csokimajszolással töltöttünk. Az alábbi képen megfigyelhető a látkép, alatta meg az, hogy Rrróka aggasztóan hetfieldesedik. …

Olvass tovább! »

Naplemente meg hendikep

Naplemente meg hendikep

 3 

Héten kétszer szorgalmasabb voltam máskori önmagamnál, már kétszer voltam futni. Nem sokat, hosszúkra valahogy nem volt kedvem, de csütörtökön késő délután felmentem az M7-es hídjáig, a Fundoklián túl. Ment le a nap, úgy éreztem magam, mint a képregényben Lucky Luke, aki a történet végén belelovagol a naplementébe, persze neki visszafele nem kell kutyákat szemmel tartania.


 

Gyakorlatoztam a chifutást, jó aprókat lépkedtem, igyekeztem felvenni a 90-es frekvenciát, szerintem ment is, de nem számoltam utána. A tempómat gyorsnak éreztem, de utólag kiderült 5:30-on kívül teljesítettem, fura kicsit, dehát hisz az ember a térképeknek, meg a matematikának, ha ennyi akkor ennyi. …

Olvass tovább! »

Havi talpalávaló – Péterfy Bori & Love Band: Hajolj bele a hajamba

Havi talpalávaló – Péterfy Bori & Love Band: Hajolj bele a hajamba

 5 

Hosszú vívódás után sikerült megszülnöm, hogy mi legyen a havi talpalávalónk.
BGy barátunk már hó elejéén reklamált, neki valami jó magyar rockot ajánlottam volna, mondjuk Ferenczi Györgyöt és a Rackajam-et. Lemúr Miki múlt havi Die Kruppsára visszhangként a Rammstein Angel sein-t gondoltam, de aztán elvetettem, hiszen a német ipar helyett mégiscsak a magyar kkv szektort illene támogatnunk. Telt az idő, itt van március 15. és az jutott eszembe, hogy a Pamut zenekar Képzeld el című nótája jól reflektálna az ünnepi megemlékezésre, vagy Kossuth-díja kapcsán akár egy Ákos dal is szóba jöhetne, esetleg két évvel ezelőtti díjazása miatt valami jó Kispál …

Olvass tovább! »

Vasárnapi horrorfutás

Vasárnapi horrorfutás

 4 

– 11,5 km
– 1h 18′ alatt

Rrróka javasolta, hogy menjünk vasárnap reggel futni, legkésőbb 9-kor, ez már önmagában horror egy kisgyerekes családapának. De úgy éreztem, a lélek kész (sőt!), így ha a test erőtlen is, vágjunk bele. Sötét felhők gyülekeztek nyugati irányból (és most nem az euróárfolyamra gondolok, hanem teljesen konkrét felhőkre), a sporttárs meg is jegyezte, hogy nem ártott volna kesztyűt húzni.

Egyeztettük az útirányt, ami abból állt, hogy Rrróka mondta, a Google Mapsen talált valami fehér foltot Sóskút felé, nézzük meg, mi az (a képen a bal szélen).

Azt hittem, az utolsó fehér foltokat már a …

Olvass tovább! »

Lövészárok és hajnali futás

Lövészárok és hajnali futás

 6 

A Fundoklia-völgy fölötti mészkőfennsíkot ma már fiatal fenyőerdő borítja, de valaha ez tényleg egy kopasz hegy volt, tükörképe a pár kilométerrel nyugatabbra található ugyanilyen sík és üres domborzati képződménynek. A kettő között húzódó völgy stratégiailag igen fontos lehet, mert a két hátság szélén hosszú kilométereken keresztül húzódnak lövészárkok és a hozzájuk tartozó egyéb ojjektumok. Idáig futottunk fel vasárnap délelőtt, vagyis nem ez volt a cél, de olyan sár volt a magasles felé, hogy inkább rövidítve átvágtunk az előbb említett fiatal fenyvesen. (Ami egyébként az Érdi Hendikep útvonala. A következő futás március 17-re esik, meg kéne őket látogatni. Futópajtások?) A …

Olvass tovább! »