Hosszútáv blog

Teljesen szokásos Duna-gát útvonalat futottam tegnap délután. Pontban háromkor startoltam, napsütéses de hideg idő volt.

Végig azon gondolkodtam mennyire megy vagy nem megy nekem most a futás. A múltkor Lemúrral beszélgetve kifulladtam az 5:30-as tempóban, és most sem éreztem magam vmi nagy formában, ezért igyekeztem direkt lassabban futni. A gát oda-vissza távját 28 perc fölött toltam, ami nem vmi nagy idő, de visszafele már kezdett jól esni a mozgás. Azonban éreztem, hogy beleülök a futásba, az előre lendülő lábam érkezéskor nem gördül, hanem zökken, így jelentős lendület veszik el. Próbáltam figyelni hát a mozgásra, lengettem a kezem ahogy illik, és …

Olvass tovább! »

– 14,5 km
– 1h 26′ alatt

Tegnap T. sporttárssal kocogtunk el a gát aszfaltos részének végéig meg vissza, kb. 5’55"/km-es kényelmes tempóban. T. sporttárs nem kispályás, alapos edzésterv szerint készül az első maratonjára, a márciusi balatonira. Heti három alkalommal fut 10-20 km-eket, szigorúan figyelve, hogy a pulzusa ne menjen 130 fölé. Ennek megfelelően a tempója kicsit lassabb, mint az enyém, de hamar megtaláltuk a kompromisszumos 5’30"-6’/km-es közös nevezőt, és még beszélgetésre is maradt szusz.

Érdekes tapasztalat, hogy lassabban sem kevésbé fárasztó futni, mint a normál iramban, sőt. A pulzusom végig 140-145 között ingadozott, mégis épp annyira kinyuvadtam a végére, …

Olvass tovább! »

– 51′ alatt
– st: Stereophonic Space Sound Unlimited – Fluid Soundbox / Pro-Pain – The Best of

Tegnap megvártam, míg a szemerkélő havaseső beszünteti a tevékenységét, és leugrottam a gátra egy rövid átmozgatásra. A pocsék időnek megfelelően alig láttam embert, ami néha jó, most éppen az volt. Pár rosszarcú, de udvarias suhanccal, egy kutyasétáltató idős úriemberrel, egy kezeslábasba bújt szemüveges ürgével meg egy telekjáró pufidzsekis öreggel találkoztam, aki épp egy kivágott tönköt ügyeskedett fel egy kis traktor utánfutójára (vagy átalakított fűnyíró volt?).

A Duna-part fái egyébként eléggé megritkultak az utóbbi időben, sok helyen virítanak a megélhetési pusztítás friss nyomai. …

Olvass tovább! »

– 20 km 1h 45′ alatt
– st: Redneck Remedy – st / Stereophonic Space Sound Unlimited – The Spacesound Effect

Ma magányra vágytam, így egyedül vágtáztam a gáton fel-alá, négy hosszt, bal-jobb, bal-jobb, beszív-kifúj. A gáton való futásban tkp. az a kihívás, amikor a fürdőnél nekivágsz egy újabb menetnek. Mikor 15 km után ki vagy nyiffanva, pár lépésre vagy a kocsidtól, de oda se nézel, nehogy legyűrjön a kísértés, megérinted a korlátot és ráfordulsz még egy hosszra, na, az az akaraterő. Mondjuk a Velencei-tó körnél senki sem fog megállni Sukorónál, ott nincs kérdés, muszáj szaladni, ha el akarsz érni …

Olvass tovább! »

– 1h 19′ alatt

Az utóbbi időben munka- és egészségügyi problémák kihívások miatt elég keveset edzettünk. Ezen az áldatlan helyzeten szépítettünk kicsit tegnap, a fürdő érintésével elvágtáztunk az aszfaltút végéig, majd vissza. Ez Rrrókáéktól összesen 14,5 km, amihez még hozzájön részemről 1,8 km a Rrrókalyukig és onnan haza.

Átlag 5:30-as tempóban futottunk, így volt idő beszélgetni is, pedig igyekeztem szaporázni, hátha a sporttársból kifogy a szusz. Miután túl voltunk egy infantilis köpőversenyen (ezt én indítványoztam), ravaszdi barátom javasolta, hogy a fordulóig hátralévő 300 m-en versenyezzünk. Ez legalább akkora marhaság volt, mint a köpőverseny, mert a férfiúi büszkeség miatt mindketten utolsó …

Olvass tovább! »