– 12 km futás
– 57′ alatt

Hogy valamennyire kompenzáljam Rrróka blogtárs kényszerű henyélését, tegnap ismét futottam két hosszt a gáton, sőt, a másodiknál elszaladtam egész a 6-os útig, így lett 12 km a vége, kb. 4:45-ös átlaggal. Elég hideg volt, a szél is fújt, jól fogott a kesztyű meg a sapkára húzott csuklya (kapisony, ahogy nálunk mondják). 

Az első kör fordulójánál szokás szerint teljesen elmerültem a gondolataimban, és egyszer csak az jutott el az retinámtól az agyamig, hogy a kihalt töltésen egy bamba őz áll előttem száz méterrel, rebegteti azt a két nagy fülét és engem néz.

Megtorpantam, és egy hosszúnak tűnő másodpercig figyeltük egymást, ő gyanakodva, én hitetlenkedve, aztán leszökdécselt a dombon és nem túl sietősen bevetette magát a susnyásba. 

Őzet már egyszer láttunk itt korábban, de sokkal távolabbról és talán nem is az volt. A jó sorsom most viszont hamisítatlan Bambi-példánnyal hozott össze, és ezt a váratlan találkozást egyértelműen pozitív előjelnek tekintem, ami az új évet illeti. 

Hasonló élményeket minden kedves olvasónak! Ja, és persze

A hobbifutók a királyok,
Boldog új évet kívánok!

Lemúr voltam, sziasztok. Fussatok velünk jövőre is!