Zokni, ami nem csak a sarat állja, hanem a vizet is – de tényleg!
Csak amikor kiléptem az ajtón realizáltam, hogy szakad az eső a napközben lehullott hóra. Felmerült bennem, hogy ilyenkor biztos nem jön senki a szerdai közös futásra, de nem olvastam a csapat FB csoportjában a kommenteket, mert el voltam foglalva, így szépen leautóztam a kiindulóponthoz.
Lassan tíz éve vagyok futónagykövet, és eddig talán egyetlen egyszer volt olyan, hogy senki nem jött a heti kétszer tartott közös futásunkra. Elég fura volt most is hogy hamar megjelent a szakadó eső dacára két futótársam, akikkel sehogy sem tudtuk lebeszélni egymást arról, hogy nekiinduljunk a tervezett távnak.
Az esőben futásra amúgy alkalmas ruházatunkban nagyon hamar átáztunk, de futás közben ez annyira nem kellemetlen, amíg intenzív mozgásban marad az ember. Oké, mondta erre az időjárás, és havas esőre, majd hóra váltott, így a fentről beázáshoz a latyakká keveredett mély tócsák is csatlakoztak alulról.
Egyszer elhangzott, hogy “Biztos le akarunk-e menni a pincesoron?”, de aztán vállat vontunk, és nem rövidítettünk, hanem a külvárosi rosszul kivilágított földes mellékutakat választottuk.
Szépek a pincesor karácsonyi fényei, de annyira csúszott a térkő, hogy sétálva kellett lemennünk, így a domb aljára szénné fagytunk, de annyira, hogy azzal sem igazán melegedtünk fel, hogy innen a maradék 2,5 kirit 5 perces tempóban tettük meg. Nem is beszélgettünk sokat a célban, azonnal kocsiba szálltunk, majd forró kád/zuhany alatt fejeztük be szerdai edzést.
Na de miért írom ez?
Mert meg tudtam volna előzni az átfagyást, hiszen egészen jól fel vagyok készülve a télre.
A technikai póló helyet pl a Brubeck Thermo aláöltözőm kellett volna venni, az valamilyen mágiával szárazon tartja a felsőtestet, akkor is, ha kabát vizes, vagy mondjuk a futózsákból folyik a víz a hátunkra (megesett).
De ami még ennél is jobb, van nekem egy vízálló zoknim, túrázáshoz vettem, mikor kiderült, hogy a bakancsom viszont nem vízálló, de nyilván felvehető bármilyen cipőbe, amit vízben kell éppen használnunk.
Na, nem jutott eszembe, hogy felvegyem.
Korábban kipróbáltam, de nem ilyen körülmények között, így nem voltam benne teljesen biztos, h tényleg vízálló még, hiszen majdnem két éve megvan, és egyszer pl futottam benne Lemúr Mikivel egy Vérmókus 50 km-t, csak végig fagy volt, így a vízálló funkciót nem tudta bemutatni a zoknim.
Oké, viszont nekünk tények kellenek, nem reklámszövegek, így amikor másnap is hullott a hó illetve havaseső a meglevő tócsákba, elterveztem, hogy felveszem a poszt főszereplő ruhadarabját, és szarrá áztatom.
Egy órát futottam latyakban, hólében, nem kerülgetve se tócsákat, se hókupacokat. Éreztem, ahogy a hideg víz befolyik a lábujjaim alá, de szokatlanul hamar helyreállta hőérzet odalent, ami biztató volt, ezért aztán végül a házunk előtt bele is álltam egy jó mély tócsába.
A varázslat itt is működött, a külső nejlon és a belső bambuszrost réteg közé beépített vízálló, de légáteresztő membrán nem eresztett be semmit, de a praclim sem tocsogott izzadságban, ezt egy A4-es lapra lépve ellenőriztem is.
Ejha!
Itt vettem, ez egy “SealSkinz WP Warm Weather Mid Length Hydrostop” zokni, be is linkelem, nem szponzorálnak, ez kérem közszolgálat a drága olvasóinknak! 🙂 Most épp le van árazva 13 660 Ft-ra, az elég drága egy zokniért, de ha azt veszed, hogy ezzel minden cipőd vízálló lesz, és nem is használod el pár hónap alatt, akkor szerintem megérheti.
Az, hogy fura zsák alakja van, ne tartson vissza, mondom 8 órát futottam benne, és nem izélte fel a lábam.
Köszönöm, a figyelmet! 😀