Hosszútáv blog

Rossz-modoros DJ szöveggel azt is mondhatnám, hogy a blog rocker arcai most laknak jól, mégis egy mindenki által emészthető, mégsem hétköznapi elektronikus finomsággal szolgálhatok. Yonderboi olyan ételsort állított össze Splendid Isolation című 2005-ben megjelent albumán, amelyben még az olyanok is találnak finom falatokat, akik jobban szeretik a napi ajánlatot, a gourmand menünél.
Az egész lemez futáshoz való, flow érzést nyújtó számokkal van tele, néha pörgősebb, néha lazább ütemeket tol az elektromos zene hazai nagyágyúja. A félmaratoni felkészülésben többször futottam hosszúkat ezt az albumot hallgatva, és biztos lehettem benne, hogy ezekre a dallamokra nem fogom elfutni magam, de a depressziós …

Olvass tovább! »

Lassan olyan leszek, mint a futóblogos Angelday Józsi, hogy csak beszélek/írok a futásról, de nem futok (hasonlóan Bödőcs Tibor szóba’ festő ismerőséhez). S ha már leküzdött kilométerekről nem tudok beszámolni, hadd ajánljak talpalávalót november hónapra minden kedves olvasónak, kiemelten pedig Rrróka blogtársnak, aki tíz nap múlva rajthoz áll a siófoki félmaratonon, és minden bizonnyal megjavítja saját, 5 évvel ezelőtti, 62 kilósan beállított rekordját (1:39).

Mivel Rrrókáról van szó, egy rádióbarát számot választottam, ami persze semmit nem von le az értékéből: könnyed, szellős tempó, fogós dallam, összetéveszthetetlen énekhang és ZSENIÁLIS dalszöveg. 

A zenekarról nem sokat írok, az Audioslave-et mindenkinek illik ismerni, …

Olvass tovább! »

Októberi talpalávalónkat saaby sporttárs szolgáltatta. A választott nótáról és alkotójáról eképpen vall:

Mike Patton…

Ez nálam úgy kezdődött, hogy a 92-es Guns ’n Roses koncert előtt (fiatalabbaknak mondom, az egy híres zenekar volt, egy pszichopata-vonagló énekessel, és egy folyton talajrészeg pulival Gibson Les Paullal a nyakában), előzenekarként lépett fel a Faith No More. Olyat zúztak hogy leesett az állam, s mire felocsúdtam a Paradise City(GnR) helyett a Midlife Crisis (FNM) dallamát dúdolgattam (a számcímek is beszédesek!). Addigra kezdett nagyon unalmassá válni a sztenderd rákenroll fíling, ami minden akkori banda „sajátja” volt eme műfajban. Erre itt ez a pár idióta San

Július hónapra bellone sporttárs ajánlott talpalávalót. A zeneműről eképpen vall:

Sosem hallgatok zenét futás közben, beépített lejátszóm van, nem kapja be a szalagot, nem kell rákészülni és mindig "kéznél" van. 

Kövéren kezdtem (újra) futni, 20 év kihagyás után. Nagyképűen egyből terepen. A nagyképüség az első dombig tartott, aztán rájöttem, hogy ez már nem nekem való. Síkon sem volt könnyű, de az emelkedőn már képtelenség volt levegőt venni.

A feladásnál valamivel nehezebb beismerni, hogy vesztettél, ezért mégis megpróbáltam újra és újra. Az volt a módszer, hogy a légzést több ütemre bontottam (egy-két-há-négy; be-be-ki-ki). Jó lett volna, de mivel a lábaim sem

E havi talpalávalónkat pannonfunknak köszönhetjük. A klipet letiltás miatt nem tudom beilleszteni a YouTube-ról, úgyhogy hallgassuk/nézzük meg eredeti helyén, de előbb olvassuk el, miként vall róla törzsolvasónk:

Amikor először meghallottam ezt a számot, egyből középiskolás éveim jutottak eszembe. A ’80 évek végén, a ’90 évek elején toblolt a hatvanas évek retrohulláma, és sorra alakultak az iskolai garázszenekarok. Aki tudott pár akkordott, szerzett kottát vagy így-úgy megtanulta a haveroktól, már játszott is. A május-június egyébként is a gyakoribb koncertek időszaka volt, ekkor voltak a fordított napok az iskolában, az egyetemi napok a városban, évvégi bulik, úgyhogy még az évszak is stimmel.

A powersong kifejezést a hosszútávblogon ezennel megszüntetem, betiltom, örökre elásom. Egyrészt ugye ez a pipás márka kifejezése és nem kívánjuk ebben a formában használni, másrészt így védjük szép magyar anyanyelvünk, harmadrészt nagyon is kézenfekvő asszociáció a futáshoz _talpalávalót_ ajánlani. Ráadásul nem is egy bonyolult szó, a piros miniszterelnök kit tudja mondani, a narancs államfő le tudja írni.

Ebben a hónapban egy nagy klasszikust ajánlok talpalávalónak, mely nyolc perces hosszával akár két tempós kilométerig is hajthatja a futót. A csaknem húsz éves nóta engem még ma is megmozgat, ha egyetlen egy dalt kéne kinevezni legjobbnak ez lenne a választásom. A szövegvilága…

Olvass tovább! »