Szeptemberi talpalávalónkat pannonfunk mester ajánlotta:

Ha már félmaratonon úgyis ott futottunk el mellettük, gondoltam, hogy akár lehetne tőlük venni egy szeptemberi talpalávalót. Pedig az első találkozásom nem sikerült túl fényesre a zenekarral, amikor egy rendhagyó énekórán egy osztálytársam meghallgattatta velünk a Milarepaverziót, konkrétan megfájdult a fejem. Aztán valahogy mégis végighallgattam az egész albumot, és megtetszett, hogy mennyire színes zene. Tetszett a sok különböző hangszer egymás mellett. Akkoriban zenei képzettségem nulla volt, így a zenei elemzésben addig jutottam, hogy felismerjem a különböző hangszereket. Azt játszottam, hogy minden egyes hangszerhez egy színt társítottam, zenehallgatás közben becsuktam a szememet, és kavarogtak a színek képzeletemben, ahogy megszólaltak a különböző hangszerek. Végülis a zenekar tagjai többek közt festők és szobrászok, így ezt a megközelítést máig jó ötletnek tartom.

A választott szám szintén a fent említett Jégkrémbalett című albumról való, amely már egy letisztult korszakát mutatja a zenekarnak. Ahogy maguk is mondják, addig gyakoroltak, míg a végén megtanultak zenélni, pedig a kezdetekben nem így volt, amikor a zenekar megalakult, még "minden strófa után egy katastrófa" jött. A számban van ugyan néhány kiállás, így Róka Komának biztos nem fog tetszeni a sok tempóváltás miatt, de a többi része nagyon jó húzós kis vidám darab, efZámbó öcsi remek billentyűs — és Szulovszky Johny –  "a Dunakanyar legjobb gitárosa", nyugodjék békében — még kiválóbb gitárjátékával. Az ősz a legszínesebb évszak, fussatok sokat a gyönyörű napfényes időben, és velünk már nem történik semmi, drágám, ami a pipás cég jelmondatának — "csak fuss" — egyfajta alternatív értelmezése:

Tudsz jobbat? Küldd el a lemurmikikukacgmailpontcom-ra!