Terepfutó edzésterv Piros 85-re – vagy valami olyasmi
Azt mondják, hogy az ilyen hosszú távú versenyekre, mint a Piros 85 nem úgy kell készülni, mint egy maratonra, hogy a felkészülés alatt akár egyszer le is futhatjuk a teljes távot, és kéthetente meg a 3/4-e körüli hosszút illik futni. Tulajdonképpen sem terepfutáshoz, sem ultrára nincs már a neten kész edzésterv, nincs is értelme ilyennek, hiszen mikor ide eljut az ember, már vannak kialakult szokásai és készségei, és ideális esetben ismeri magát annyira, hogy egy épkézláb felkészülési irányt ki tudjon magának találni. Én a maratoni edzéstervemet vettem alapul, ha bírtam belőle futni 3:28-t áprilisban, akkor az csak jó lehet, bár …
Olvass tovább! »
Én ilyen régimódian szeretem tervezni a versenyfelkészülést. #futás #terepfutás
Van még 11 hét a Piros 85-ig, tök jó végre látni így egyben, hogy mikor mi lesz. Sok LSD futás kell, az tuti, más ötletem most nincs, kicsit meg is vagyok illetődve.
Olvass tovább! »
Az Őrségben hőségben
Az Őrségben járva a Vadása-tónál hűsöltünk, gondoltam hazaszaladok kis kerülővel a strandolás után. Mármint a szállásunkra, nem Érdre.
A tó mellett kezdődik a sárga jelzés, szép erdei ösvényen futhattam nagyjából 500 métert, aztán földút jött a szántó szélén, majd műút, murvás mellékút, műút, megint murva, és nulla árnyék. A Borostyán-tóhoz már úgy kocogtam le, hogy azonnal a kék kút alá dugtam a fejem, de legszívesebben a strandolok közé vetettem volna magam, csak hát vízes nadigrágban nem lehet futni. A strandolók tök hülyének néztek. Joggal. Valaki megkérdezte, hogy nincs-e melegem, mondtam, hogy már alakul.
Borostyán-tó, szabadstranddal. Bele kellet volna menni.
Egy mellékúton átkocogtam …
Olvass tovább! »
Futapest Köveskál
A nyaralós időszakban kicsit el szoktam hanyagolni a rendszeres és tervszerű futást, így kapóra jött, hogy a vonyarcvashegyi üdülőnktől alig fél órárnyira, Köveskálon rendezett a Futapest Klub (óvatosan kattintani, elég régimódi kinézetű az oldal! 🙂 ) rögtön a nyaralásunk első napján egy jó kis terepversenyt. Ráadásul délután kettőkor volt a rajt, úgyhogy még korán sem kellett kelni.
Nem mondom, hogy sosem voltam még Futapest rendezvényen, de az még a múlt évezredben, az előző futóéletemben volt… több, mint húsz éve… bazi öreg vagyok, már, na mindegy… Szóval régi, jól bejáratott szervezőbrigád a Futapest Klub, látszott ez az egész versenyen, minden a …
Olvass tovább! »
Ultrabalatonra felkészülve! #hosszutav #futás #ultrabalaton
A Hoßßutäv blog és a Linz Marathon
Elrajtoltunk, mondtam Lemúr Mikinek, hogy én nem szarozok, megyek a 3:30-as iramfutó előtt, aztán majd csak lesz valami, így már az első pár száz méteren különválltunk. Szerintem megkönnyebült, hogy nem kell beszélgetnünk 🙂 . Megint nem akartam a tempóra figyelni, csak arra, hogy 155 és 160 között legyen a pulzusom, úgy gondoltam ezzel az intenzitással elég sokáig menni fog az az öt perces tempó, ami a 3:30-as maratonhoz kell, de aztán elég hamar rá kellett jönnöm, hogy 4:50-es kilométereket futok ezen a frekvencián, ami nekem nagyon-nagyon-nagyon jó. Hitetlenkedve tapasztaltam, hogy hiába lassítok majd gyorsítok a frissítéseknél, kanyargok össze-vissza, hogy pacsizzak …
Olvass tovább! »
Hellò Linz Marathon! Jövünk! #futás #marathon #linz
21-en túl
A Tóparti Futópartira már gyakorlatilag hazajárunk, úgyhogy nem volt kérdés, hogy az idén résztvegyünk-e. Ezúttal velünk tartott Dani barátom is, aki még nem futott félmaratonnál hosszabb távot. Így ez a derűs, meghitt futóesemény számára jelentős mennyiségi ugrást jelentett — és persze minőségi ugrást is a kiváló érdi társaság miatt.
Dani rövid távon gyorsabb nálam (ezzel Kalotaszegen szoktam szembesülni), hosszabb távon pedig még nem indult, úgyhogy mindenre fel voltam készülve, amennyire emberileg lehetséges.
Az alábbiakban Dani vendégposztját olvashatjátok. Szerencsére adott címet a bejegyzésnek, különben kénytelen lettem volna „Velencei gondola-tok”-ként megosztani. Azt hiszem, így mindenki jobban járt. Kösz, Dani!
…Két éve,
Olvass tovább! »
Salomon Vertical 500
Amikor megláttam a bemutató videóban, hogy útvonal végig egy pár méter széles gerincen halad Dömös, Szentfa-kápolnától Vadálló-köveken át, és hogy a végén milyen panoráma lesz Prédkilálószéken, azonnal jelentkeztem a Salomon Vertical 500-ra. Szerencsés voltam és besorsoltak az ötven induló közé, akik részt vehettek az első „függőleges terepfutóversenyen”. Több olyan véleményt hallottam, hogy ide a „szerencsés” után kérdőjel illene jobban, de nem nagyon paráztam be a 2500 métert távba bepréselt 500 méter emelkedőtől, hiszen érdi gyerek vagyok, itt bármerre indul az ember, dombon tud csak futni (kivéve gát), mondjuk kéne legalább egy maraton, hogy meg legyen az 500 szint, …
Olvass tovább! »