Az Őrségben hőségben

Az Őrségben hőségben

 20 

orseg_utvonal.jpg

Az Őrségben járva a Vadása-tónál hűsöltünk, gondoltam hazaszaladok kis kerülővel a strandolás után. Mármint a szállásunkra, nem Érdre. 
A tó mellett kezdődik a sárga jelzés, szép erdei ösvényen futhattam nagyjából 500 métert, aztán földút jött a szántó szélén, majd műút, murvás mellékút, műút, megint murva, és nulla árnyék. A Borostyán-tóhoz már úgy kocogtam le, hogy azonnal a kék kút alá dugtam a fejem, de legszívesebben a strandolok közé vetettem volna magam, csak hát vízes nadigrágban nem lehet futni. A strandolók tök hülyének néztek. Joggal. Valaki megkérdezte, hogy nincs-e melegem, mondtam, hogy már alakul.

orseg_borto.jpg

Borostyán-tó, szabadstranddal. Bele kellet volna menni.

Egy mellékúton átkocogtam Felsőjánosfára, errefelé jártunk korábban nordic-walking túrán (nordic… 40 fokban inkább desert walking), ismerős volt a terep, és szerencsére a temetőkert mellett volt egy újabb közkút, ahol megint belógattam kicsit a fejem a hűs vízáram alá. Az út nyugatnak vezetett innen, mondanom sem kell végig totál szembe kaptam az erős napsütést miközben a tarlók szélén kocogtam. Egy karámban ugrándozó kisboci probálta feldobni a kedvem, de éppen körbevettek a legyek, szóval kis sikert ért csak el. A legyek több kilométeren át elkísértek, végig körbedöngtek, fogalmam nincs miért, és hogy csinálják ezt. 

orseg_eleje.jpg

Minimális árnyék, de ott is 35 Cº

Szerencsére az útvonal végére volt még egy kis erdő, és nem ám olyan ösvényes, földutas verzió, hanem teljesen útvonal mentes, hatméteres vízmosásos, de szerencsére az előző napokban már felderítettem, így tudtam, hogy nyugodtan végig lehet futni a legsűrűbb részen is. Fura, sosem láttam még olyan erdőben, ami simán járható ösvény nélkül, mert olyan ritka az aljnövényzet.

orseg_erdo.jpg

Hogyan lehet jól leszedni bemozdulást egy képről?!

1:45 alatt tettem meg 15,5 kirit, nem valami nagy tempó, 6:48…, de nem is erőltettem. Amikor beértem a szállásunkhoz csak lerogyni tudtam, óvatos lassú kortyolással lenyomtam két nagy pohár vízet, majd szinte kortyonként öblögetve egy limeos-mentás soprotni, meg még egy limonádét is, mire nagyjából helyrerázódtam. Pedig hol van ez egy igazi hosszúfutástól terepen.
A hőség nem a barátom, pedig én nyűglődés nélkül tudok melegben futni. De a tempót, azt totál hazavágja. Ilyen időben csak a forma megtartásával lehet próbálkozni, komoly edzésmunkát végezni szinte lehetetlen. Nektek megy?

8 thoughts on “Az Őrségben hőségben

  1. Tegnap elindultam h8-kor, 37 fok volt a hegyen, egy lépés után vissza, le a pólót, be egy lavór hideg vízbe, aztán újra magamra, a fejemet is bele nyakig, a nyakamba ice scarf (intersport outlet), háton vizes háti, negyedóránként ivás, negyven perc után só… és egy óra alatt mint az állat úgy kidöglöttem. Elkeserítő. Tempót direkt nem nézem, csak a végén, és akkor se érdekel. Most azt kell legyőzni, hogy elevenen megégjek. Aztán gondolom, a versenyeket is áthelyezik lassan, kicsit megváltozik a téli kilométergyűjtés… Akik eddig télen csak mókusdobon futottak, azok kimerészkednek és majd nyáron mennek hideg terembe.

  2. @nezumi: pontosan! A szeptemberi félmaraton már extrám hőségben lesz, és októberben sem számíthatunk enyhébb időre. március és november lesz az ideális maratonfutós időszak…

  3. újabb ellenszer, most olvastam: kis, könnyű műanyag szóróflakont vinni, abból vizezni magunkat. Azért tudományosan érdekelne, mennyit ér ilyenkor a futás… Jó, kemény leszek, mint a kád széle, de edzésértéke?

  4. én résztávozom és fartlekezem a chinoinnál, ott sincs sok árnyék 🙂 meg melóba futok, meg onnan haza, du 4-kor, a legjobb időben…
    ez van, ezt kell szeretni sajnos…:)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük