Itt a piros, hol a piros
Az egész tavaly kezdődött, amikor valamilyen oknál fogva kettő kötőjel négy terepfutással a hátam mögött (plusz Balboák! 🙂 ) beneveztem a Piros 85 nevű terep kalandra. Jó, hosszút már futottam, csak nem föl-le, hanem jobbra-balra. Síkon, aszfalton, vagy legalábbis szilárd, nem csúszós, nem köves burkolaton. Akkor Dobogókőig jutottam, bár nem az erőmmel volt a baj, hanem sérült volt a térdem, előtte pedig “csakazértis” alapon két maratont khm… sétáltam majdnem végig, mert 25-30 km után a járás is nehezemre esett. Na szóval hülye voltam, és nem is tudtam végig menni, nem engedett át a hegy.
Persze, hogy beneveztem idén is. Most …
Olvass tovább! »