– 10 km futás
– 1h 12′ alatt
Rrróka jelezte a héten, hogy igény mutatkozik egy vasárnap délutáni futásra, én meg támogattam az ötletet, amennyiben elkerüljük a jeges mellékutcákat. Szóba jött az Anna-hegyi kilátó, végül az lett belőle, hogy felautóztunk az Esztergályos utcáig, és belevetettük magunkat a kietlen vadonba. (“Ez az utca nagyon havas, Henrik! Hogy hívják?” “Esztergályos, Cecília!”)
Az erdőben aztán két dologgal szembesültünk. Az egyik a hó:
– 22 km futás
– 2h 9′ alatt
Szombaton rendeztem meg az idei érdi félmaratont, amin 1 indulóból első lettem. Nem félmaratonnak indult, csupán az volt a terv, hogy a Fundoklián keresztül elvánszorgok az Esztergályos utcáig, majd vissza. Elég nyögvenyelősen ment, nem volt nagy kedvem mozogni, vártam már, hogy elérkezzek a rakétasiló bejáratáig. Itt egy kicsit rázogattam a lábamat, igyekeztem lélegezni, majd erőt vettem magamon, és elhatároztam, ha már itt vagyok, megnézem a magaslest, rég láttam, az még 3 km.
Itt már könnyebben rugaszkodtam el, a zöld környezet valahogy jó hatással van rám. A magasles, jelentem, még megvan, fel …
Olvass tovább! »
– 20,7 km futás
– 2h 12′ 25" alatt
Azt mondják, amilyen az év első futása, olyan lesz az összes többi, hát, b*zmeg, remélem, nem.
Vasárnap kora délután a Hosszútáv blog szerkesztőbizottsága sikeresen leküzdötte az ünnepek utáni elhúzódó, krónikus punnyadást, és testületileg elindult Biatorbágy irányába, a kertek alatt. Az első két km-en velünk tartott Dobzse is, akinek már jó ideje idült módon fáj a sarka, ezért most csak óvatosan terhelte. A fránya testrész remekül bírta a visszafogott megpróbáltatásokat, melyhez hasonló jókat kívánunk a jövőben is.
Dobzse a Tárnoki út végén levált, mint indítórakéta a Szojuzról, mi mégsem lőttünk ki igazán a …
Olvass tovább! »
Én nem tudom tegnap mivel volt a baj, de tegnapihoz hasonlóan nehezen már rég ment a futás. Elszoktam a hosszúktól? Besütiztem futás előtt? Fronthatás? Fogalmam sincs. Egyszerűen csak olyan fárasztó volt a tegnap Lemúr Mikivel futott magasleses edzés, hogy ma alig bírtam felkelni, és még nem tudom hogy veszem rá magam a szorgalmas és hatékony munkára.
Zaklatott is volt ez a tegnapi hosszú, Lemúr Miki négy telefonhívást bonyolított le közbe, nekem meg négyszer kellett megállnom azért mert elzsibbadta lábujjam és annyira fájt, hogy hangosan jajgattam. Nem segített, hogy lazábbra kötöm, hogy meghúzom, csak fájt a kis rohadék. El is ment …
Olvass tovább! »
…