Vegyél vissza a harcodból

Vegyél vissza a harcodból

 8 

– 20,7 km futás
– 2h 12′ 25" alatt

Azt mondják, amilyen az év első futása, olyan lesz az összes többi, hát, b*zmeg, remélem, nem.

Vasárnap kora délután a Hosszútáv blog szerkesztőbizottsága sikeresen leküzdötte az ünnepek utáni elhúzódó, krónikus punnyadást, és testületileg elindult Biatorbágy irányába, a kertek alatt. Az első két km-en velünk tartott Dobzse is, akinek már jó ideje idült módon fáj a sarka, ezért most csak óvatosan terhelte. A fránya testrész remekül bírta a visszafogott megpróbáltatásokat, melyhez hasonló jókat kívánunk a jövőben is. 

Dobzse a Tárnoki út végén levált, mint indítórakéta a Szojuzról, mi mégsem lőttünk ki igazán a hipertérbe, valahogy nem ment. Azt hiszem, Rrrókánál még a CUMI-val éreztette a hatását (Célverseny Utáni Motivációvesztési Inaktivitás, (c) .Joe ), mert olyan 5:50 körüli ezrekkel haladtunk, és ennél azért egy fokkal jobbak szoktunk lenni. Nekem benne lett volna a boogie a lábamban, de hát minek rohanni, vegyél vissza a harcodból, öcsi. 

A Fundoklia elején lévő lépcső tetején nálam is elfogyott a szusz, később Rrróka meg is jegyezte, hogy talán soha nem futottunk még ennyit csendben. Hamarosan magunk mögött hagytuk a civilizációt, és kezdődött a sárdagasztás meg a csúszkálás. Egy alkalommal épp hogy el tudtam kapni derék futótársamat, kár lett volna azért a szép sárga dzsekiért. Legalább deréktól felfele nézzünk ki valahogy, ha már a cipő és a nadrág csupa sár.

A dombtetőn merészen úgy döntöttünk, hogy bevetjük magunkat az erdőbe, mint a bozótharcosok, és megnézzük, megvan-e még a magasles. Hát megvolt, mint ahogy a vaddisznódagonyák is, hál’istennek. Ez volt a forduló, betermeltük a finomított szénhidrátot, majd fordultunk. Az erdőszélen szembejött velünk egy csapat lóháton, épp négyen voltak, mint az Apokalipszis lovasai, remélem, ez nem valami rossz előjel. Itt készült az alábbi fotó, íme:

 Ez pedig Rrróka békaperspektívából (ezt látja utoljára a letiport ellenség): 

Visszafele lejtett az út, tehát már kényelmesen utaztunk — volna, de folytatódott a szenvedések sorozata, ilyen-olyan testi nyavalyák próbálták megtörni a sportszellemet. Félve írom le, de már-már belesétáltunk! S ha ez nem lett volna elég, a Fundoklia elején három zsebkutya vette fel velünk a harcot, biztos kiszúrták a hiénák, hogy gyengélkedünk, élve akartak széttépni. Annyi elszántság még maradt bennünk, hogy visszaverjük a támadást, elfutni meg úgysem tudtunk volna. 

Így poroszkáltunk haza lassan, lefogyva bár, de törve nem. Nyögvenyelős, szenvedős futás volt, pocsék idővel (6:24-es átlaggal), nekem mégis perverz módon jól esett. Nem kell mindig széthajtani magunkat.

Azt írjam, hogy a várva-várt otthon kapuja előtt vettem észre, hogy a kulcscsomómat a fényképezkedős helyen hagytam, kb. 10 km-re a kádtól, amiben szerettem volna lenni, és eszelős offroadozás következett a szürkületben? Hát istenem, ez a trip így volt kerek. Boldog új évet nektek is!

12 thoughts on “Vegyél vissza a harcodból

  1. Az első képről sikeres vadászatok utáni terítékek jutnak az eszembe (úgy rémlik van egy erdész technikusi oklevelem valahol a fiókban).
    Ami a képre vég tiszteletből nem került rá a kivérzett vadak szájukban egy-egy vérükbe mártott tölgyfaággal (finomított szénhidrát) megkapták a vadászaiktól a végtisztességet.
    A csülkök azért a Dagesztáni útról sok mindent elárulnak, legfőképp azt, hogy ezeket a gyöngyvászonnal gazdagon díszítet cipőket nem talajtani mintavételre találták ki!
    A vadak csülke ebből szögből a talpmintázat tökéletessége okán hótaposó formákra emlékeztet.

    Erőnlétből viszont ezen a napon jelesre vizsgáztatok!

    Srácok, lehet ezt még überelni!
    Indulás előtt a család többi tagjától is kérjétek el a kulcs csomókat és úgy induljatok el futni!

    Gondolom most olyan izmok is lázban égnek amikről még nem vagy csak nagyon régen hallottatok!
    Iránytűnek adok egy jól faragott túrabotot:http://www.iatrum.com/hu/anatomia/vadli-izomzat-izmok.html#Soleus#Soleus

  2. Nagyon tudnak a képek 🙂

    Szerintem kell ilyen edzés is. Legalábbis én most ezt fogom tesztelni, hogy vegyes edzésekkel hogyan tudok fejlődni.

  3. az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a nettó tempónk ennél jóval gyorsabb volt, én mindig leállítom az órát, amikor nem futunk, most meg megálltunk a magaslesnél 5-6 percre, a fotózás is idő volt, meg amíg a szeméthalmokat nézegettük… szóval valójában 5:45-ös tempó ment, amikor futottunk, ebben benne van a kis belesétálás a lábam közelgő görcsölése miatt és persze a 2-3 cipőátkötés a lábujjfájásom okán.
    nagyon döcögősen ment a mozgás, irigykedve néztem Lemúr Miki gördülékeny mozgását, de két kiló sárral a talpamon ez nem ment most. de iszonyú jól esett ez a hosszú futás, nagyon jó kedvvel értem haza, bár tényleg úgy lihegtem, mint aki résztávozás után van. 🙂

    @193: lehet hogy ez lesz az új logónk: kivérzet lemúr és róka egymás mellet kiterítve, vérükbe mártott futócipővel a szájukba. 🙂 az erőd dagonyában amúgy semmilyen cipő nem állta volna meg a helyét, csak a gumicsizma! 😀 nem is értem lóval, hogy mertek bemenni, azért amikor 2 tonna sárban elcsúszott ló hever rá az emberre az nem kellemes.

    @pannonfunk: ez egy igazi lsd edzés volt. 🙂

    @Sneci-ke: nem tudom olvassa-e, majd szólok neki.

  4. @Sneci-ke: A sarkam most rendben van bár hozzá tartozik,hogy kb 4 hónapja nem futottam semmit, és a focit is hanyagoltam november óta.Az utolsó injekciót szeptemberben kaptam ami szerintem csak tüneti kezelés, a konkrét fájdalomra végső megoldást nem ad.Gyanítom hogy ha terhelni fogom megint előjön a sarok fájdalmam.Csináltam spéci talpbetétet
    http://www.sensitiv.hu/ / Ez itt a reklám helye.Merem őket ajánlani nagyon profik és lelkiismeretesek!/
    és ez talán hosszútávon segít,de a kb 8mm-s sarkantyúmat nem fogja visszanöveszteni!:)Hát ennyi dióhéjban és ezentúl megfogadom az okosok tanácsát “Fuss ahogy jólesik” : )

  5. Nagyon klassz új évet minden szerzőnek és olvasónak, kisfiúnak-kisleánynak!

    A dagonya kemény embert kíván, a meleg szobából küldöm elismerő soraim… én mostanság úszok, az viszont nagyon jó a derekamnak is.

    Miki, a 2x10km pár kulcsért kemény betli(szopás) én otthagytam volna holnapig, 2012-ben úgyis belénk csapódik egy UFO vagy a Jupiter bolygó és elégünk utána meg meghalunk, úgyse számít nálad van-e a kulcsod! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük