Hogyha csak sunnyogok, jönnek a szunnyogok
– kb. 10 km futás
– 1h 10′ alatt
A jó sorsom idén is elvezetett Erdélybe, s míg tavaly Kalotaszentkirály és Kolozsvár határában sikerült egy-egy kellemeset futni, most a Zilah melletti Meszes-hegység oldalába kapaszkodtam fel egy darabig.
Mivel napközben csilliárd fok volt árnyékban, este 6 körül indultam neki. Szolgálatkész kísérőm autóval kivitt a városból (ezúton is köszönöm!), viszlát másfél óra múlva, és máris bevetettem magam az erdőbe:
A terep ideális, széles utak, jó levegő, magány, lankás lejtők, szelíd emelkedők, minden együtt volt. Épp csak megállni nem tudtam, hogy gyönyörködjek a legendás szilágysági tájban, mert ahogy visszavettem az utazósebességből, máris megtaláltak a szúnyogok. Nem vicc, egyszerűen képtelen voltam lassítani. A szúnyog a legjobb személyi edző, bádognyúl és Szellem Gáspár, vagy amit akarsz. A szúnyoggal nincs alku, nincs belesétálás, nem segít a könyörgés, tolni kell keményen, különben egy pillanat alatt rácuppan a felhevült testedre, kiszívja belőled az összes nedvet, és hetek múlva kirándulók fogják megtalálni az összeszáradt porhüvelyed.
Végül sikerült kikeverednem az erdőből, hátratekintve készült ez a fotó (a fák között nem látszanak a bestiák, de ott vannak):
Jó nagy kerülővel, árkon-bokron keresztül indultam visszafele, kockáztatva a szintén legendás román pásztorkutyákkal való találkozást, de inkább a vérebek, mint a vérszívók.
A völgyben hamarosan feltűnt Zilah, románul Zalău, zilahiul Zilaj:
A találkozóponthoz idő előtt megérkezvén, 20 perc alatt nagyobb mennyiségű szedret zabáltam be nyakló nélkül, amit aztán odahaza kishíján kihánytam az utolsó szemig:
S hogy a bejegyzés végére írjak valami jövőbe mutatót is: neveztem az októberi SPAR maratonra, most már nincs kecmec, muszáj készülni. El kell kezdenem kicsit komolyabban edzeni, hogy az idén ne fetrengjek izomgörcsökben a befutó után, mint tavaly.
Rrróka blogtárs szintén aspirál (és inspirál), meg is beszéltük, hogy holnap futunk egy tempós 15 km-t. Tegyetek így ti is!
17 thoughts on “Hogyha csak sunnyogok, jönnek a szunnyogok”
A szúnyog legalább nem olyan alattomos, mint a kullancs. Miki, ez a 15 km elég is lesz maratoni felkészülésnek. Nehogy túledzett legyél! :))
@BGy: Értem én a viccet, csak nem szeretem! 🙂 Igenis heti kétszer igyekszem elmenni futni. Vagy legalább egyszer, hétvégén.
@Lemúr Miki: hánytál, de nem az összeset, vagy majdnem hánytál? amúgy nem mondtam, hogy tempósat, csak hogy fussunk! 🙂 nekem most jó az 5:30 tempó bőven.
O igen, a szunyogok. Tavaly sokszor futottam a Duna gaton, ott nekem is volt “inspiracio”. 🙂
Eppen tegnap kerdezte kollega, hogy nem futunk-e maratont, de en elharitottam, mert hogy heti 2, max. 3szor tudok futni menni, es en ezt kevesnek gondolom. Tevedek? Az mondjuk biztos, hogy Miki fizikai adottsagai sokkal jobbak, mint az enyemek, de ez a heti 2-3futassal valo felkeszüles elgondolkodtatott…
@Sz.Lacc: heti három futással, mondjuk 10-15-20 kirivel, hetente emelve 1-2 km-t, simán teljesíthető a maraton, ha van egy stabil félmaratoni alap.
Szúnyog ?? Az semmi, van egy erdei útvonalam 17 km tömény erdő oda-vissza óriás és kisebb böglyökkel( vagy bögölyökkel). Na az kegyetlen félelmet nem ismerő dög, futás közben is rászáll a lábamra és utazik, na meg mar. Persze nem kicsinyítem, a szúnyog is félelmetes :-)).
Na, a böglyökről jut eszembe, hogy utolsó előtti zenekaromnak az volt a neve. Gadflies. A bögöly angolul.
És ha már zene, mi lesz az augusztusi Talpalávalóval? Valami andalító zene a frissen alakult Altesti Vérbőségtől? :))))
Volt nálunk a koliban egy srác, aki futott, írtunk is neki egy számot, feltöltöttem ide: snd.sc/O6Uq8T
Figyelem, 1995-ös felvétel, két gitár és egy 40 centi széles, piacon vett szinti. Diktafonnal vettük fel. Ezzel azt akarom mondani, hogy szar, de most csak ez van. :)))
@BGy: hiányoltam a szöveget. 🙂
@BGy: Jó a cucc! 🙂 A havi talpalávaló most Rrrókáék reszortja. Ha hamarosan nem posztolná, már bekészítettem ezt: http://www.youtube.com/watch?v=Qdy2KBYpRsw
@Lemúr Miki: Hú, B+, ez nagyon kemény! Ha egy furgonról szólna, ami jön mögöttem, el tudnék futni a világ végére is. :))) Ezt hogy lehet magadban énekelgetni a zuhany alatt? Vagy a szeder evés után simán hoztad ezt a stílust? :))) A lemezborító jó,itt már nem csak altesti vérbőség figyelhető meg.
@Lemúr Miki: ez de jó zene! 😀
Jön hamarosan a talpalávaló, nyugi, jó zene lesz! 🙂
Tegnap sikerült egy nagyon fasza kis fartleket futnom, 10km 4-szer 300m gyorssal. Olyan volt, mint egy igazan jot szexelni. Vagy ahhoz hasonlatos… 🙂 (meg a sz@ras jutott hasonlatkent eszembe, nem tudtam eldönteni, melyik az illendöbb, bocs) 🙂
@rrroka: közben eszembe jutott, hogy nekem nem a tavolsaggal van a gondom, hanem sok lenne a felkeszülesi idö. Meg megprobalom b.nömnek megmagyarazni, miert is fontosabb a maratoni felkeszüles, mint az esküvönk szervezese. Szerintem meg fogja erteni. 🙂 Meg aztan az idö sem olyan hideg meg, ha kint kell majd aludnom par napig.
@Sz.Lacc: az esküvőszervezés úgy is sok rohangálással jár, 2 in 1. 🙂
Képzeld el, ha a szúnyogosban kell a bokrok közé kuporodnod halaszthatalan ügyben….
Egyszer éppen a hűtővizet csapoltam a gáton, amikor rámtámadtak. Szégyenszemre egyszerűen félbe kellett hagynom, olyan durva volt az attak. Próbáltál már vizelést félbehagyni?
@Lemúr Miki: Nem rossz, de nekem nem jön be a fejhangon visítozó énekes 🙂
Lehet, hogy a múltkor inkább Mekong Deltát kellett volna ajánlanom?
@Sekiwake: A Mekong Delta hatalmas királyság, de nem tudom, hogy lehet rá futni… 🙂
@Lemúr Miki: Én mindenféle zenére tudok futni. Legfeljebb lassítok bizonyos részeknél, hogy biztonságosan tudjak headbangelni 🙂
Bár ez a Mekong Delta tényleg nem egyszerű eset…