Borvidéken Dobzséval

Borvidéken Dobzséval

 10 

– 12 km futás
– 1h 5min alatt

Szombaton úgy alakult, hogy a városban összefutottam Dobzséval, és ennek örömére kezdeményeztünk egy rövid délutáni fundokliás átmozgatást. Rrróka valami hastáncos rendezvényen volt, úgyhogy csak ketten vágtunk neki.

Az odafele úton kamaszkori történetekkel igyekeztem szórakoztatni, kezdve onnan, hogy miért számított nálunk valutának az árvalányhaj, egész odáig, hogy milyen hatásal jár, ha egy elhajított farönkkel okozott zúzódásra román ipari vodkát öntünk. 

Visszafele jövet már nem sztoriztunk annyit, mert merészen elhagytuk a járt utat a járatlanért, és az autópályától megpróbáltunk a völgy nyugati oldalán visszaereszkedni. Egy lepattant rész után százéves borospincék között kötöttünk ki, nem is gondoltam, hogy van errefele ilyesmi. Igaz, szőlőt csak nyomokban láttunk, talán Etyekről hozzák a matériát. Az irányt tudtuk, hogy merre akarunk haladni, de az odavezető út nem volt egyértelmű, úgyhogy egy-két zsákutcában kénytelenek voltunk 180 fokos fordulatot tenni (a mellékelt útvonalrészlet jól szemlélteti a kis elbizonytalanodást). 

Végül kiszúrtunk valami kerékpárosokat a távolban, és ez rávezetett a helyes útra. Innen már sima ügy volt, a Tárnoki út folytatásán egyenesen hazavágtattunk. Dobzse egyébként néha átfut itt Tárnokra hobbiból, ki kéne próbálni. 

10 thoughts on “Borvidéken Dobzséval

  1. A ’90-es évek közepén megittam pár kannányi “bort”. Akkor még elhittem, hogy 80 forintért lehet kapni igazi, szőlőből készült bort. 1 litert! Maligán Pali bácsi árulta és még azt is elhittem, hogy ez az öreg neve. A koli mellett egy tízemeletes pincéjében árulta. Ha volt pénzünk, akkor a boltból nagyrédei olaszrizlinget vettünk 180 forintért. Ahogy nőtt az ösztöndíjam, az egyetem vége felé már a 350 forintos Egervin Bikavér is belefért. Ma a közelébe sem megyek ezeknek a szaroknak. Broáff. Remélem, a májam kiheverte már a pesti életemet! :)))

  2. @BGy: a múltkor ittunk egész jó olcsó tájbort (BB rose, 500ért), angolul az volt rajta hogy “with PGI”. másnap meg voltam győződve róla, hogy a PGI vmi vegyi anyag és attól fáj a fejem. megnéztem: “földrajzi eredetmeghatározott (PGI)”. :DDD

  3. A friss(előző évi) rozét én is szeretem! Főleg nyáron, jól behűtve, amiben még van egy kis széndioxid és ettől jó “ropogós” lesz. Volt egy enyhén borsznobságba hajló időszakom, akkor sokat tanultam a borokról, kóstoltam többfélét. Aztán rájöttem, hogy ha jól csinálják, akkor a szomszédbácsi bora is jó. Lehet, hogy nem annyira átlátszó, de zamatos, mert tényleg szőlőből van. A nagy neves termelők is raknak bele minden szart, amitől gyorsabban ülepszik, tisztább lesz, a glicerintől testesebb. A barrique hordót már égetett fa chipsszel pótolják, amit a tetejére tesznek, hogy egy kis füstös íz is legyen benne. Na, ebből nem kérek. Az ilyenektől fáj a fejem. Vegyészet lett az egész. Sajnos….

  4. technikai kérdés: hogyan/mivel csinálod ezt az útvonalrajzolást kilométerméréssel?
    én is szoktam árkon-bokron át menni a kutyákkal és kíváncsi lennék mennyi az annyi…

  5. @zsok: Az androidos telefonomra telepítettem a Runtastic nevű alkalmazást (runtastic.com), az rajzol ilyen szépeket. Ha visszaolvasol kicsit, láthatod, hogy az utolsó futás alkalmával nem teljesített tökéletesen, tehát nem merem teljes biztonsággal ajánlani. Vasapu kommentben a hasonló Endomondót javasolja, ki fogom próbálni azt is. Szólj, ha segíthetek!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük