Ki nevet a vegán?

Ki nevet a vegán?

Loading

Erre nem fogunk válaszolni, de elgondolkoztunk a dolgon. Ilyesmikre válaszoltunk hárman: voltunk-e már vegák vagy vegánok, mióta, meddig? Ha igen, mi fér bele, nyers vegánként Tomi például ivott sört.

Mik a tapasztalataink a gyakorlatban futással kapcsolatban? Mivel frissítünk Mi a nehézség benne, ha van egyáltalán?

Nezumi:
A kajával való viszony annyira személyes, mint a kiejtésem vagy a fizetésem

Vagy mint a szex, ugye, de ez nem való címbe ilyen súlyos időkben.Viszont az, hogy ki mit és mennyit eszik – tapasztalatom és néhány szakemberrel készített interjú alapján – annyira személyes és belső ügy, hogy beleszólni olyan, mintha a beszédedre mondanám neadjisten, hogy parasztos, vagy valakinek a hangjára, hogy kellemetlen. Jézus, mit tehet róla?

Tény, hogy van, akit alig érdekel, mit eszik, mást meg ezzel foglalkozik a legtöbbet.

Nem eszem húst nagyjából 24 éve. Viszont a hal, a kagyló, a csiga, a rák, a tintahal nem hús (persze nem is virág), szóval azokat nagyon szeretem, a tejtermékeket még jobban, tojás meg kell mindenfélébe. Van ennek is neve, flexitarian vagy fishetarian, mert a vegetáriánusba nyilván nem fér. Ők tejet, tojást esznek, halat nem.

Nem etikai vagy egészségi megfontolásból nem eszem húst, hanem mert nem szeretem, mint más a brokkolit, a padlizsánt vagy az articsókát, sőt a tarhonyát! Biztos eleget eszem, nem fogyok és nem hízom, hiánybetegségem sincs, a futás alatti frissítésben egyáltalán nem befolyásol, a GU géljei és izoitalai engem semmilyen húsra sem emlékeztetnek 🙂

zöld lötty
zöld lötty

A tíz év futás egyféleképpen hatott a kajára, amit eszem: sajnos végleg megundorodtam a banántól, a szagát se bírom 🙂

Nehézség: soha semmi. A család kap húst, csak én nem nyúlok hozzá. Mondjuk a töltöttpaprika töltelékében is van hús, de annyira nem emlékeztet rá, hogy azt megkóstolom 🙂

Nem derül ki rólam évek alatt sem, mert nem szoktam agitálni senkit. Szerintem a kaja olyan, hogy nem szabad beleszólni, se rá-, se lebeszélni senkit. Ötleteket adni persze jó, de csak ha valaki kéri.

Idő közben kiderült, mekkora a lábnyoma a húsevésnek, ilyenkor örülök, hogy az enyém azért kisebb (igen, viszont dízelautóval járok és kapszulás kávét iszom, tudom).Szerintem a futók között sincs több vega, vegán, paleós vagy ketogén, mint a generálpopulációban, csak mivel futunk, jobban odafigyelünk az olyan hírekre, hogy az idei Ultrabalaton dobogósai között hány vegán volt például.

Tomi:

Emlékszem egy “Dömösről jöttünk” alatt nekem úgy tűnt, hogy hullámzott a teljesítményed: mikor volt kaja (Nagykovácsiban sör, barack), akkor mentünk, de aztán úgy tűnt, hirtelen elfogy cukor és elfáradsz. Így volt, emlékszel ilyenre? – kérdezte rrroka.

A hullámzó teljesítmény is az öregedés miatt van, régebben nem kellett kaja ahhoz, hogy tudjak futni. 😀

smoothie
smoothie

Én egyébként nem soroltam magam sosem ilyen vega/vegán/nyers vegán/palo alto vegán (jó, tudom ilyen nincs…habár…ki tudja 🙂 ) csoportba; akkor sem, amikor éppen nem ettem húst. A teljes húsmentesség nálam igazából nem tartott túl sokáig, mindig is kísérletező voltam, és ezt is csak kipróbáltam.

Nálam a húsmentesség egy folyamat része volt: még a fősuli után nagyon meghíztam, és amikor rájöttem, hogy a 120+ kiló sok, akkor pont jókor voltam jó munkahelyen. Az egyik munkatársam javasolta a paleo-diétát, és belekezdtem. Tudom, tudom paleo…, de fiatal voltam és befolyásolható; plusz akárki akármit mond, azzal, hogy elhagytam a finomított cukrot és az egyszerű szénhidrátokat, olvadtak le rólam a kilók. És nagyon sok húst ettem ekkor, mert hát erről szól a paleo.

Aztán kezdtem elhagyni ezt-azt az engedélyezett összetevőkből is, míg végül 50 kiló mínusszal és (jó) pár hónappal később eljutottam oda, hogy csak magokat ettem, meg zöldséget/gyümölcsöt, lehetőleg nyersen – de ez csak a lustaságom miatt volt, mert nem volt kedvem főzéssel bíbelődni, az éttermekben/kifőzdékben meg nem bíztam (mármint hogy tényleg nem tesznek a kajába például cukrot). Ja, és sajtot is ettem, mert azt imádom, és nem voltam hajlandó lemondani róla; meg persze alkoholt is, hasonló okokból 😀

Megfigyeltem, hogy a futás nekem jobban ment, ha nem ettem húst. A zöldségek, gyümölcsök adtak energiát, és könnyen emészthetőek (nem kell őket “cipelni” kilométereken keresztül). Szóval én nem meggyőződésből, állatsajnálatból vagy az ökológiai lábnyomom csökkentése miatt nem ettem egy darabig például húst, hanem mert nekem – úgy éreztem – így jó. Manapság már eszem húst is, meg minden mást is – fel is jött néhány kiló 🙁

Egyetértek Évivel, magánügy, hogy ki mit eszik, és a kéretlen térítés akármelyik irányból (húsmentes vagy húsimádó) minimum illetlenség. Mindenki egyen amit akar – amíg nem engem akar valaki megenni.

rrroka:

Sajnos didaktikus típus vagyok, így a kajálásban is meg akarom mondani másnak a tutit, vagy legalábbis kifejteni egy szerintem működő, fenntartható és egészséges módszert. (Például középtalpas talajfogás, 180-hoz közelítő lépésszám, pulzuskontroll, ha a futással kapcsolatos meggyőződéseimet tekintjük.)

De most, hogy mondjátok, majd oda fogok figyelni, hogy ne toljam túl. 😀

Én mindent eszem, ráadásul piszok jó az emésztésem, simán tudok Yours Truly 50-et futni reggel 8-tól úgy, hogy előtte fél órával fejezem be a  komplett angol reggelit, sült kolbásszal, tükörtojással, paradicsomos babbal… Évek óta inzulinrezisztens (kezdetben az ún. “160 grammos szénhidrát”) diéta szerint eszünk itthon, én persze a futás és a csokifüggés miatt eszem mellé moderált mennyiségű édességet (de szintén napi 5-6-szor), lehetőleg étcsokisat, mert abból jóval kevesebb is elég.

A inzulinrezisztens diéta lényege nagyjából az, hogy lassabb felszívódású szénhidrátokat kell fogyasztani, kis adagokban, naponta ötször vagy hatszor. A 160 grammba szerencsére a nyers zöldséget nem kell beleszámolni, a mai vacsorához ötféle nyers zöldséget ettünk: két koktélpardicsomot, egy kis ubrokát, egy negyed karika lilakáposztát, egy szelet paprikát, egy retket. 

reggeli
reggeli

Könnyen betartható kajamódszer, mert nem a kis adagokról szól, hanem arról, hogy ne toljunk be sok rejtett cukrot.

A normál életben, mire jön a kajaidő, mindig éhes is leszek, ha valamiért csúszik, akkor lehetnek problémák, mert pikírt pöcs vagyok éhesen.

Futás közben valami más történhet, egészen keveset fogyasztok, az ajánlott kilométerenkénti (na ezt jól elírtam, helyesen:) óránként 60 gramm körüli szénhidrátot ritkán viszem be, a gyári sportzselék nekem túl sűrűek, vitatigrisből meg tíz percenként kéne egyet betolni hozzá, ennyit képtelenség magammal cipelni. Ha kezdek kifogyni az erőből, akkor zabszeletet vagy gyümölcsszeletet eszem, az OptiVita 100-on ettem egyszer borsós bulgurt sajttal, UB-n lés UTH-n levest, ezek nagyon jólestek, de ellennék nélkülük. A hosszú versenyeken vagy egy Dömösről jöttünk-féle 8 órás edzésen egy-két kávé jól tud esni, mert néha elálmosodom délután (UB-n éjjel életmentő volt). Folyadékpótlásnak nagyon szeretem az alkoholmentes gyümölcsös radlereket futás után!

(Random fura zacskós ételek vitatigris helyett.)

2 thoughts on “Ki nevet a vegán?

Vélemény, hozzászólás?