Beszámoló az első turistafutásról

Beszámoló az első turistafutásról

Loading

Julcsi, az első turistafutó beszámolójáz olvashatjátok a május elsejei futásunkról.
Hamarosan szerveznénk még egy futást, lehet hogy hétköznap, délután, vagy kora este. Vélemény?

"Mivel május első hétvégéjét Budapesten töltöttem, és balga módon nem neveztem a szekszárdi félmaratonra, így nagyon megörültem, amikor olvastam, hogy május elsején Turistafutás lesz, lesz nekem is hétvégi futóprogramom, futunk egyet sokan (Khm… – rrroka), együtt, a város szívében, csudijó lesz 🙂 Próbáltam másokat is megfűzni, de végül egyedül mentem, gondoltam sebaj, jó móka lesz mindenképpen!

Kicsit hamarabb érkeztem a találkozóhelyre, és begyűjtöttem pár furcsálló pillantást a járókelőktől, de végülis ez is egy cél: vegyék észre az emberek, hogy mi mindenre lehet használni a várost – például sportolásra. Aztán megérkeztek Rrrókáék, és vártunk, vártunk, hátha jön még valaki (Nem jöttek, vagy bazi sokat késtek. Vessenek magukra! 🙂 – rrroka), aztán belecsaptunk a lecsóba.
Hamar eldöntöttük, hogy akkor kicsit megtoldjuk az eredetileg tervezett távot (+50% INGYEN! – rrroka), és nekivágtunk a Váci utcának, onnan át a Szabadság-hídon, el a Gellért-hegy (ami nem igazi hegy!) és Műegyetem (ami viszont igazi egyetem) ( Ez a egyetem, igazi egyetem rossz poén volt, belátom. – rrroka) és ELTE mellett, át a Kopaszi-gátra, ahol beiktattunk egy frissítőállomást is. Ezután a leghangosabb hídon átfutottunk a Nemzeti Színházhoz, innen pedig szinte egyenesen vezetett vissza az út a Ferenciek terére, érintve a nem túl kellemes szagokat árasztó Boráros teret, a Bakáts teret, a Kálvint és a felújított Egyetem tér környékét. Mindezt verőfényes napsütésben és végig jó hangulatban tettük meg, a futás végén, a "befutásnál" pedig leglelkesebb szurkolónk, Andi várt minket frissítővel, ami a szinte nyári melegben különösen jól esett.
Én legközelebb is ott leszek (nagyon remélem), gyertek ti is, mert nagyon jó móka futva várost nézni és várost nézve futókat összebarátkozni!

Julcsi"

Köszönjük, hogy eljöttél, Julcsi, várunk legközelebb is szerettel, sőt, mi megyünk hozzátok! 😉 Mikor is…?

One thought on “Beszámoló az első turistafutásról

Vélemény, hozzászólás?