A hátunk mögött: 2012. február-április

A hátunk mögött: 2012. február-április

 17 

Az utóbbi időben kicsit elmaradtam a rendszeres havi számvetéssel, csakúgy, mint a futással. Talán amiatt is haboztam megírni az "eredményeket", mert kb. az elmúlt három hónapban futottam összesen annyit, mint amennyi a normális havi adag kellene legyen. Bár jól védhető személyes logisztikai ürügyeim indokaim vannak a futások megritkulására, tisztában vagyok vele, hogy jobb szervezéssel, jobb idő- és energiabeosztással igenis gyakrabban fel tudtam volna húzni a nyúlcipőt.

A nem túl fényes számokat a szokásos múlt századi Excel-grafikon mutatja:

Hát így. Nem futottam túl gyakran (összesen csak 10 alkalommal!), de azért belefért pl. egy dögkutas horroredzés, egy 4:35 min/km-es átlaggal abszolvált vágta a gáton, meg egy viszonylag jó eredménnyel zárult Velencei-tó körbefutás is.

És hogy a rendszeres látogatók ne pártoljanak el teljesen a blogtól, rögtön három dolog jut az eszembe:

1. Rrróka még mindig keményen tolja. 

2. Nem lesz ez mindig így, júniusban pl. Brutál Futás!

3. Végül itt van ez a gyík, a vasárnapi kalandos sóskúti edzésen fotóztam, tessék:

9 thoughts on “A hátunk mögött: 2012. február-április

  1. Ezzel a gyíkkal sutyiban bevallottad, hogy gyíkok vagytok? 🙂

    Egyébként ez is egy tudás, hogy gyakorlatilag nulla edzéssel alig több, mint ötperces átlaggal letoljátok a Velencei tavat, úgy, hogy közben te még beteg is voltál, rrrókának meg kell állnia cipőtátkötni, és közben még enni-inni-zabálni is megálltok itt-ott. Csak tudnám, hogy a 3.14csába csináljátok…

  2. Úgy néz a gyík, mint anno Brezsnyev a tribünről. Vagy Kádár, vagy Caucescu, vagy Kim Ir Szen és a többi egykori szépreményű géniusz. Lenézek rátok, proletárok!

  3. @pannonfunk: hát én őstehetség helyett inkább olyan vagyok, aki régen évekig heti hatszor eljátszotta a boci-boci tarkát, nyáron napi kétszer, edzőtáborban ötször is, ezért még ma is simán megy egyszer. 🙂 Lemúr Miki, na neki van hozzá, szerintem ő a Für Elise-t is eljátszaná, ha heti 3x gyakorolná.

    @Lemúr Miki: hát a keményen tolja kicsit túlzás, havi 100km sincs meg, bár tény hogy több, mint az eddigi években. a brutálfutásra már gyakorlom hogy egyik kézzel fotózok, másikkal elsősegélyt nyújtok.

  4. Hahaha! Nagyon ott van a gyik, maradok is tovabb olvasgatni 🙂 Pannonfunknak meg akkorat szoltal be, hogy en itt hangosan felrohogtem (a gyerek meg a szofarol, baromi mergesen, Mama warum lachst du so laut? Ich will schlafen!)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük