A múlt héten ellenálltam a csábításnak, hogy a hétvégén ismét eligyak 27 ezer forintot, és inkább az egészségembe történő befektetést eszközöltem: vettem egy új futócipőt. A régi lassan két éves lesz, ami egyébként is elég hosszú idő, az én lábamon meg pláne. 

Az üzlet megérdemli, hogy idelinkeljem a honlapját, mert a nemrég nyílt, Déli pályaudvar melletti Spuri Futóboltban szakszerű, de nem okoskodó, előzékeny, de nem tolakodó volt az eladó. A belső tartású, aszfaltra, hosszú távra szánt cipők közül csak Sauconyk között válogathattam a belőtt árfekvésben (20-30 ezer Ft), de nem bántam, hiszen a Saucony eddig is bevált. Végül egy Phoenix 7-re esett választás, fekete felsőrésszel, neonsárga fűzővel, íme:

Szombaton ki is próbáltam, hogy tudok-e benne öt hosszt futni a gáton kerek egy óra alatt (ez kb. 4:40-es tempó), és örömmel tapasztaltam, hogy igen. Nem nyom, nem tör, nem gyötör, és egyelőre még a szagával sincs baj — pont ilyennek kell lennie egy futócipőnek. 

Futás közben végig magamon éreztem a Teszkóban hagyott alsópolcos sörök, kevertek és PET-palackos borok szemrehányó és értetlenkedő tekintetét, de nem törődtem velük, csak az órára és az egyenletes tempóra figyeltem. Ivás helyett fussatok ti is!