Terepfutóversenyekkel érkezett az ősz: 3 Vulkán terepfutás, I. Ősfenyves futás

Terepfutóversenyekkel érkezett az ősz: 3 Vulkán terepfutás, I. Ősfenyves futás

 14 

3 Vulkán terepfutás és nordic walking

Majdnem úgy volt, hogy kihagyjuk a 3 Vulkán versenyt Mindszentkállán, pedig a szervező, Balogh Tomi, direkt a kedvemért belerakott plusz 3-4 kilométert a távba, mert előző évben nyafogtunk, hogy nem volt meg a félmaratoni táv. Egy kis plusz szintért is reklamáltam tavaly (Menjünk fel-fel-fel a Csobáncra!!!), ez nem történt meg, mégis nagyon úgy tűnt verseny közben, hogy nagyobbra nőttek az emelkedők… Lehet mondjuk ennek a 170 körülire fellőtt pulzusom volt az oka.

vulkan_rajt.jpg

vulkan_rajt2.jpgElszántan rajtoltunk

Végre a nordicosok is kaptak egy hosszabb és erdős pályát, előző évben nem annyira szerették az aszfalton kopogást, “megfenyegették” Tomit, hogy 5 km műútért neki sem indulnak, mert ennél többet és jobb talajon mennek edzésen. 🙂
Nagyon jó időt fogtunk ki a verseny napján, míg Pest megyében esett, a Káli-medencében egy szikra eső sem volt, sőt néha még a nap is kisütött, kicsit túl is öltöztünk, kis feleségemnek is nagyon melege volt a vastag felsőben versenyük közben, és nekem is sok volt a csősál, meg a hosszúujjú póló. 
A nordicosok kitettek magukért, volt konkurencia is, nem is akármilyen! A miénktől kissé eltérő, nagyon gyors, de nem olyan szép és egyenletes stílussal tolta egy középkorú pár. Meg is nyerték a versenyt, kis feleségem a második helyen végzett. Én nagyon gratuláltam neki, de ő szentül megfogadta, hogy soha többé nem fogja senki lehagyni, külön fogja gyakorolni a gyors és szép stílust.

Nekem ilyen jó helyezésem nem lett, abszolútban ötödik lettem, a korosztályos dobogóról pár másodperccel maradtam le. Eléggé kifutottam magam, a pulzusom 170 körüli ritkán látott magasságokban járt, ami viszont fura volt, hogy ezt egyáltalán nem éreztem erősnek. 18 km körül még beszélgettünk is az egyik sporttárssal, aki nagyon keményen tolta a felfeléket, csak lefele volt kissé bátortalan. Én most itt mentem lefele, ahogy csak bírtam, felfele sem pihentem annyit, mint szoktam, ismertem már a pályát, tudtam, hogy becsapósan közel van a cél az utolsó lejtő után, szóval nem kell spórolni az erővel a végén.

vulkan_cel.jpgSzép helyre érkeztünk

Fotók: Szobonya Róbert

 

 

I. Ősfenyves futás, Fenyőfő

osf_csapat.jpgAz érdi csapat egy része. Kicsit nehéz összeterelni magunkat egy verseny előtt. 🙂

Kis feleségemmel és az érdi csapattal érkeztünk a Bakonyban található Fenyőfőre, az alig több, mint száz fő lakosságú kis zsákfaluba. Erre a versenyre is beneveztem kis feleségemet a futók közé a 10 km-es távra, természetesen itt is nordic walkinggal versenyzett. 🙂
A pálya egy tíz kilométeres kör volt, ebből egy vagy kettő volt a verseny távja. A szintrajz szerint több emelkedőre számítottam, ebben szerencsére könnyebb volt a pálya, mint amire számítottam(csak 100m/kör), azt viszont nem gondoltam volna, hogy végig elég puha homok lesz a talaj az ősfenyvesben.
Elég népes volt a mezőny, szerintem bőven megtripláztuk a falu lakosságát. Ragyogó napsütés várt minket, itt már szó sem volt semmiféle hosszú nadrágról, vagy felsőről, tanultunak korábbi esetből. A kamáslik viszont nagyon jól jöttek a laza homok ellen! Köszi Athosz! 🙂

A fenyvesben kanyargó, hullámzó első kört az ismeretlen terep miatt kicsit nyugisabbra vettem, pulzus megint 170 körülre ment fel, de tudtam már, hogy ezt bírni fogom. Lefelé csapattam megint, mint az állat, ha már ilyen puha a homok használjuk ki, a sérülés esélye minimális volt. A kicsit meredek de nem túl nagy szintemelkedőket, hosszú lapos, kifejezetten gyors lejtőkön kaptuk vissza, ez jótt tett a sebességemnek, utóbb számolgattam, hogy az igencsak lendület lopó aljzaton is a félmaratoni PB-m körüli tempóban mentem végig. Az első kör végén egy emelkedőn óriási léptekkel ment el mellettem a későbbi első helyezett, nekem nagyon furcsa volt a technikája, szinte totyogtam mögötte a 180-as lépszámmommal és a nagy dölésemmel. A kör végén viszont mindenkiről, aki köztem és az imént jelzett fiatalember között volt, kiderült, hogy a 10 kirin indult, szóval egyszer csak ott találtam magam 300 méterrel lemaradva a második helyen. Hát gondoltam nincs mese, tolni kell, hátha be tudom fogni, igaz, hogy kevés a szint, de ezekkel a nagy lépésekkel totál el fog savasodni a végére. Úgy futottam, mint még soha, a második kör két perccel gyorsabb lett az elsőnél… A srácot nem tudtam befogni, de a távolság olyan 100 méterre csökkent közöttünk. Utóbb kiderült, hogy a korosztályomban első lettem, de azt ki kell hangsúlyozni, hogy az első helyezett idősebb volt nálam.
A csapatunk nagyon jól szerepelt, a lányok elhoztak két korosztályos harmadik helyet a 20 km-en, és egyet a 10-esen, a fiúk pedig kétkorosztályos harmadik helyet a tíz kirin! 🙂 Hajrá Érd!

osf_utkozben1.jpgFenyves, homok, \m/

Fotók: érdi csapat, Molnár Máté

4 thoughts on “Terepfutóversenyekkel érkezett az ősz: 3 Vulkán terepfutás, I. Ősfenyves futás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük