– 10 km
– 1h 2′ alatt

Egy hét sem telt bele, és a remek érdi futófiúk ismét felhúzták a nyúlcipőt! Szombat délután Rrrókával kb. 10 km-t futottunk kényelmes tempóban a Fundoklia-völgyben az autópályáig és vissza, ami alatt megbeszéltük a pénzügyi válságot ("think glocal!"), a legófigurákban rejlő kiaknázatlan perspektívákat és a környékbeli maratonokon való jövőbeli részvétel lehetőségeit (Pozsony, Kassa, Bécs, Linz, Újvidék, Erdély?).

Örömmel nyugtáztuk, hogy a maraton egyikünket sem viselte meg különösebben, pár napig tartott az izomláz és nekem néha még pattog az Achilles-inam, egyébként minden rendben. Még víz- és vérhólyagok terén is jól állunk (főleg ahhoz képest, hogy tavaly kis híján ledobta magát a nagylábujjam körme, de ezt nem akarom részletezni). Talán az átázott cipő volt jótékony hatással a bőrre?

Az is kiderült, hogy Rrróka tavaly nem rettegés vagy valami mentális blokk miatt nem indult a maratonon, hanem egyszerűen "eszébe se jutott". 😀 Na, majd jövőre, ismét!