Hello Pilis Trail, Hello Fellegvár, helló, szuper forma – “A Vörös-kő a Sombokorhoz képest az Operaház lépcsője!”

Hello Pilis Trail, Hello Fellegvár, helló, szuper forma – “A Vörös-kő a Sombokorhoz képest az Operaház lépcsője!”

 11 

cel.jpg

Kicsit korán kellett kelnünk 4:00, el sem hiszed, hogy vasárnap ilyenkor csörög a vekker, kávé, reggeli, még egy kávé, teszem-veszem, és 5:45-kor el lehet startolni a ház elől, hogy a csodálatosan néptelen fővároson keresztül alig egy óra alatt Leányfalu Duna-parti sétányán rámoljuk kifele a csomagtartóból a cuccainkat: hátizsákok futáshoz, túrához, váltocuccok, kaja, Büdi lábú futó plakát, egy nagy doboz mese, kempingasztal, nordic walking botok.
A kedves házigazda szervezőknek szemük sem rebbent ennyi szirszar láttán, adtak még két pakk rajtcsomagot ráadásnak. Noémi és Balázs szimpatikus emberek, a futók között amúgy is elég megszokott az egymás felé nyitottság, itt sincs másképp, sőt, napközben legalább tízszer érdeklődtek, hogy minden okés-e, hogy pörög a biznisz. Megkaptuk a standunk helyét a fő teremben szemben a futocipoteszt.hu kirakodóvásárjával (azonnal vettem két akciós sóskaramellás trutyit a futásra), és “Norbi, a magyar hang” speeker pultja és a befutókajás asztal között. 
Reggel 8-kor rajtolt a nagy táv, volt még bő fél óránk, a futónépek izgultak a rajt miatt, szemük ilyenkor éppenhogy csak végig fut a kirakott cuccokon, ezt már megszoktuk, a Büdi lábú óriásplakátja nem váltott ki sem mosolyt, sem felvont szemöldököt egyelőre, de tudom, hogy páran elrakták, az “utána megnézem” rekeszbe.
A faluház fütött, jók a klotyók, van öltöző, van becsületkasszás büfé kávéval és teával, Norbi bemondó pedig folyamatosan és kedvesen kezeli a közönséget.

Amikor eljött a rajt ideje kint topogtunk a ház előtt, Andit magára hagytam a “Hello Vörös-kő”15 km rajtjáig. Janek Noémi szuperfutólánnyal beszélgettem, azt mondja 5 órán belül számol a teljesítéssel, ő mindig szerénykedik vagy pesszimista, nem tudom, de már láttam magam előtt 4:45-nél beérkezni. Azt dünnyögtem, hogy oké, te tudsz futni az emelkedőkön is, szóval akkor nekem 5 óra 30 a reális, pedig eddig hat órával számoltam, ez tök jó hír. Ránk sötétedni nem fog, hello tavasz, ma már 17:30-kor lesz naplemente!
Megjelent Losoncz Timi rövidnadrágban, pólóban ÉS kesztyűben, kérdem tőle, mi ez a szerkó, azt mondta fázós a keze. Hülye kérdés volt, belátom. Decemberben a Budai Trailen önkénteskedtünk együtt, terepfutás.hu merchandise-sal láttuk el a terepfutókat, de arra egyáltalán nem terelődött a szó, hogy ő milyen piszok jó futó. Nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, hogy ő is bent volt 5 órán belül, már átöltözve sétált, mire én bedöcögtem a célba. A két lány abszólútban is harmadik és negyedik helyen ért be. Ennél parádésabbat eddig csak akkor láttam, amikor a Vadlánon Vincze Zsófi rommá verte a férfi mezőnyt is.

Nagyon-nagyon jól ment a futás. A rajt után kicsit elvitt a lendület, de hamar visszavettem, mert tudjátok már, nekem nyugisan kell kezdeni, hogy aztán a végén is erősen tudjak futni. Vagy legalábbis ne lassuljak be.
Nyár vége óta rendszeresen végzünk kis feleségemmel és az UB csapatommal erősítő edzéseket egy kőkemény spartan edző, Paule Timi vezényletével, és azt kell mondjam, hogy 18 éves korom óta nem voltam ilyen erős, pedig két éve eljutottam odáig, hogy egyhuzamban 100 fekvőtámaszt le tudjak nyomni (60 most is megy).
Most azonban olyan funkcionális tréningben van részünk péntekenként, hogy néha nem tudom eldönteni, hogy hazafele a kocsi kormányát nehezebb tekerni, vagy a gázt nyomni, de mindezt úgy, hogy az aznapi fáradtság után másnap semmi bajom, tudok futni, még ha néha erre-arra van is izomlázam. A házifeladat hasizom gyakorlatok pedig eléggé meglátszanak rajtam, van is öröm itthon. 🙂 Pont olyan részekre edzettünk most pénteken is, amik UTH-n nagyon fájtak, ez most crossfit jellegű intenzív erősítés volt, a hűs edzőteremben először folyt le tócsányi izzadság a képemről, épp csak megakadva széles vigyoromon. Nagyon szeretem ezeket az edzéseket, tökéletes lázárásai a munkahétnek. Ha hétfőre és péntekre be tudtok rakni egy-egy edzést, akkor sokkal jobban kezdődik és záródik a hét, próbáljátok csak ki.

hello-uth.jpg

UTH és Hello Fellegvár Trail track. Van átfedés., ismerős volt az útvonal egy része.

Szóval nem éreztem eddig magam soha ennyire stabilnak és erősnek, mint most az első 30 kilométeren. Visegrádig nagyon sok jól futható rész volt, az UTH-ról ismerős Spartacus ösvényen és utána a zöld jelzés szintútján kb. úgy tudtam mozogni, mintha aszfaltos félmaratonon vettem volna részt.

spartacus2.jpg

Nem botlottam, bizonytalankodtam, bénáztam, hanem vagy hat cimbit lehagytam, mint a szél, kérdés nem volt, hogy jönnek-e a tempómban esetleg.

spartacus.jpg

Oké, utána a Fellegvárra felfele nagyon lazsáltam, valahova ide rakattam ki egy “elég” táblát a fejemben élő mérőmókussal. Elég nagy hiba ez kétharmadnál. Visszaelőzött egy srác, aki olyan kérlelhetetlen előrehaladással nyomta az emelkedőket, hogy csak lestem, semmi perc alatt látótávolságon kívül került, ami szerencse, legalább nem kellett a könnyedségét látnom.

visegrad_3.jpg

Ettem, ittam, sóskaramelláztam, hátha jobb lesz, de tudtam ám, hogy mi hiányzik: a kávé délben. Kemény dolog a függőség és a megszokás.
Jött egy olyan domb, ami nem volt rajta a térképen viszont sosem akart véget érni. Nem értettem mi van, nézegettem a rajtszámon az itinert, hát azon bizony szerepelt, csak valahogy átugrott a szemem azon a huplin. Nem volt mit tenni, fel kellett mászni rá.

hid.jpg

A túloldalt a jó kis szerpentin lefele sem ébresztett fel, viszont kifogytam a vízből, így a Tahitótfalu határában lévő frissítőponton őszinte örömmel mondtam a srácoknak, hogy rég ittam ilyen finom vizet, mint amit ők adtak. Dobtam rá két kólát is, biztos, ami biztos. A fogorvosok nem ajánlják, de kérdezz meg pár ultrást, biztos azt fogják mondnai, hogy igyál kólát 4-5 óra után, jót tesz.
Hat kilométer volt még hátra, benne egy Vörös-kő megmászással. Egy ismerős irányító lány mondta, hogy kis feleségem nemrég haladt el, gondoltam most megy felfele, biztos szájára szalad egy-egy cifrább káromkodás, pedig próbáltam elmondani, hogy olyan lesz, mint a Mátrában a Sombokor, csak hosszabb.
Utóbb megbeszéltük, hogy bár tényleg nagyon meredek a sárga pötty jelzésen felfele a Vörös-kőig, de mindig vannak szikák és gyökerek, amiket szabálytalan lépcsőként tudunk használni, viszont nincsenek a Sombokorhoz hasonló meginduló görgeteges, kapaszkodó nélküli több tíz méteres szakaszok, így saját bevallása szerint a tényállás az, amit az alcímben is kiemeltem: a Vörös-kő a Sombokorhoz képest az Operaház lépcsője! Felfele. Lefele azért lehettek volna problémák.
Felmásztam, elfáradtam, pacsiztam a fotózó Andrew-val, legurultam a  túloldalon egy újabb szerpentinten és valóban ott botozott kis feleségem vidáman és kipirult arccal. Mindig mondja, hogy őt nem várja senki a célban, úgyhogy előre spuriztam és nagy tapssal vártam.

vorosko_1.jpg

Jól elfelejtettünk lenyújtani a kávé, öltözés, kaja Bermuda-háromszögben elveszve, szóval még mindig olyan izomlázam van, hogy alig tudok lépcsőzni, de persze a farizmaimban megint semmi, hiába mondtam nekik a nagy emelkedőkön, hogy most ti jöttök, emeljetek, vigyetek fel, nem tettek semmit, lusta banda, megmondom Timinek, hogy legközelebb nyírjon ki titeket valami predátor gugolás – burpee – kick through kombóval.
Pénteken végetek lesz.

48km@1800+ 5 óra 20 perc, 7. hely.

20 thoughts on “Hello Pilis Trail, Hello Fellegvár, helló, szuper forma – “A Vörös-kő a Sombokorhoz képest az Operaház lépcsője!”

  1. Fú, jó lehetett, ha bírtál viccelni a Sombokorral 😀 sós karamellt őszintén irigylem, úgy megyek neki a BSZM-nek, hogy egy darabot se találtam tegnap 🙁 van viszont GU caramell macchiatóm, jobb, mint egy dupla expresso 🙂

  2. Gratula a futáshoz! Én a középső távon indultam, az érem mizériát leszámítva kiváló rendezvény volt. Az eredménylista szerint a leggyorsabb férfit kizárták, lehet tudni miért? Nem volt nála teló vagy személyi?

  3. Hehe, nem vagyok én pesszimista, inkább helyzeti optimistának mondanám magam és a pályát ismerve ez tűnt reális tervezésnek:) Volt nekem már nem egy elkalkulált időtervem, szóval jobb a békesség:D
    Itt is gratulálok a futásodhoz!:)

  4. @Dangercat: én gratulálok neked, állati jót mentél. 🙂 olvastama futásrólnőknek oldalalon, hát így kell felkészülni rendesen, ahogy te csináltad. Timi hogy felment rád, nagyon kemény csaj!

  5. Sziasztok!

    Pár hete találtam rá a blogra… egy darabig visszafelé haladtam, de pár napja elkezdtem teljesen az elejéről olvasni… 😀 Van még értelme hozzászólni esetleg a régebbi bejegyzésekhez (2011-12), mondjuk sokminden lehet már aktualitását vesztette, de én a “futókarrieremben” kb most járok ott, mint Ti annó (félmaratoni távok – maratoni gondolkodások). És az is lehet, feleslegesen kommentelek oda, mert egy későbbi posztban meg választ kapok az esetleg felmerült kérdésemre… Szóval mit csináljak? 😀

    Magamról: 35 éves vagyok, 2019.04.01 óta futok, szeptemberben megvolt az első FM, aztán az első terep FM, azóta volt még pár, idén Viviccitára pedig a 2órán belüli FM a cél. Van 3 gyermekem meg egy feleségem, így néha nehéz összeegyeztetni a család-edzés-verseny dolgokat. Idénre tervbe volt a 2020 km, de ez szertefoszlani látszik egy 3 hete húzódó edzéskihagyás miatt (hol a gyerekek, hol a feleség, hol én vagyunk betegek…). A gyerekek azért fontosak a futással kapcsolatban, meg mindennel kapcsolatban, mert nincs semmi segítségünk, ez eléggé rányomja a bélyeget az én-időinkre.

    Na szóval ennyi, remélem nem írtam sok felesleges érdektelenséget 😀

    Marha inspiráló egyébként a blog, már így is sokat megtudtam és már alig várom, hogy felépüljek…

    aztán akkor a kérdéseket hová intézhetem és melyik poszthoz? 😀

  6. @Tomek85: helóhajrá! bárhol kérdezhetsz, az adott témában ha van update, akkor majd megírjuk. egész jól fel szoktuk címkézni a posztokat (cím alatti linkes-címszavas rész), szóval az adott témában így keresve meglesz minden azt érintő poszt.
    a családhoz és a félmaratonokhoz egyformán gratulálok! 🙂

  7. @rrroka: köszönöm szépen:) Szeretek azon a pályán edzeni, amin aztán versenyzek, szóval jól összeköthető a kellemes a hasznossal:)
    Igen, nagyon szépet futott szerintem is.

  8. Guggolhatsz ám akármennyit, ha a farizmod nem kapcsol be, úgyis combból csinálod a guggolást (is). Saját tapasztalat. Szóval előbb legyen meg a kapcsolat edzésen kívül, fekvésben, sorban álláskor, reggelikészítés közben, és ha ez sikerül, akkor már bármikor menni fog, akár guggolhatsz is. Kis gyakorlás kell hozzá. Sok sikert! 😉

  9. @Tomek85: Szia és hajrá!

    Ahogy Rrróka írja, bárhol kérdezhetsz, igyekszünk. 🙂 Szerintem ha megszólítasz valakit (javaslom @rrroka -t, ő tud a legtöbbet :)), akkor nagyobb eséllyel dobja fel a rendszer.

  10. “Janek Noémi szuperfutólánnyal”-Itt felrohogtem,mivel idehaza nincs szuperfutolany.Fiuknal volt Nemeth Csaba,de mas lany,fiu aki tobb even keresztul nemzetkozi szinten jegyezve lenne nem akad.
    Ahogy mar mas is megfogalmazta helyesebb lenne a most neki van tobb ideje futni elnevezes

  11. @rrroka: persze megosztom,de még nem olvastam tőled pl.: a “drágafutófelszerelésre miért ne áldozzá” ekzakt terminus technikusát,igy az elsőbbség a tiéd

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük