Futókutya-fotókutya: Egy sárkefe sportos élete

Futókutya-fotókutya: Egy sárkefe sportos élete

 5 

Domesticdragon megírta nekünk kedves (futó)kutyája, Morzsi történetét.

"Itt van az én kunkis történetem:

2003 őszén költöztünk egy Cserhát-aljai kis faluba Budapestről. Nagyon klassz környék!
Azon a télen egyik délután különleges vendég érkezett egy sárkeféhez hasonlatos kutyus személyében.Esett az eső,hideg volt a küszöbömön toporgott és nézett rám azokkal a gyönyörű barna szemeivel.
Azonnal megszerettem Őt. Megfürdettem,megetettem. A délután hátralévő részében bárhová mentem a lakásban utánam jött, ha hívta a természet udvariasan kikéredzkedett én meg ki is kisértem. Visszanézett rám, mire mondtam neki: csináld csak, de utána gyere vissza.
A párom későn jött aludtunk mikor benyitott a lakásba. Furcsa látvány tárult a szeme elé: az asszony a konvektor előtt szunyókál az ölében egy ismeretlen fekete szőrpamacs alszik és erős samponszagot áraszt.
Felkeltett és bemutattam neki Morzsit – ez csúszott ki elsőre a számon.
Kitavaszodott és az én Morzsikám jött velem mindenhova: biciklizni (30-40 kilit elszaladgált mellettem) futkározni – akkor még nem vettem komolyan a futást, csak úgy rohangáltam a környéken -, aerobik edzésekre – vittem neki takarót és végigasszisztálta az óráimat. Sőt, akkoriban dolgoztam a szomszéd faluban ahová bringával jártam, oda is velem jött: vittem a tálkáját, ebédjét nem zavart senkit imádták a munkatársaim.
Jött 2007 és úgy gondoltam,hogy a súlyproblémáimat futással oldom meg, ebben az én sárkefécském mindenhová elkísért.
2008 május végén egy reggel vérző állal jött haza – mert igen szabadságszerető eb volt ám, sőt még azt is mondhatom,hogy összeférhetetlen és kötözködő is volt – ,Edit (az állatorvosunk) ellátta,összevarrta, begyógyszerezte-estére szétszedte a varratot, megint gyógyszerezés-ellátás.
2008. június 13-án pénteken azt láttam,hogy a Morzsi húzza a lábát és rosszul fest, hítam a doki, mondta azonnal menjek: az úton már vigyorra húzta pofáját a görcs – tetanikus görcsöt kapott. Jött a vénás injekció, a hétvégénk nagyon rosszúl telt, hétfő reggelre azt mondta az Edit, hogy ha eddig nem változott a kezelések hatására a helyzet, akkor ne kínoztassuk tovább. Morzsika 2008. június 16-án reggel 8 óra után nem sokkal elaludt a karjaimban. Még most is megsiratom őt, ahogy írom ezt a levelet, Őt keresem minden kutyuskánkban.
Most van négy kutyusunk: egy két éves kaukázusi szuka-vele tavaly futottam, de mára hatalmas lett,e lég elrettentő jelenség, egy 7 hónapos németjuhász-kaukázusi szuka szerelemgyerek, egy 6 éves keverék ivartalanított szuka, Morzsika lánya, és egy 7 hónapos drótszőrű tacskó-minipincher keverék kan (napóleon-szindrómában szenved: dobermannak hiszi magát) -velük nem futok, nagyokat sétálunk viszont.
Végezetül itt van pár kép,Morzsiról. Ezek egy bringás kiránduláson készültek a palotási horgásztónál."

 

 

10 thoughts on “Futókutya-fotókutya: Egy sárkefe sportos élete

  1. @Domesticdragon: Elég szomorú történet, de ha belegondolok, a legtöbb háziállatos történet hasonló véget ér (kivéve, ha teknőst, elefántot vagy varjat tartasz). A lényeg, hogy szép élete volt Morzsinak, és igazán szerencsés eb, hogy rád/rátok talált.

    Néhány éven belül nekünk is lesz kutyánk (ismét)!

  2. @rrroka: Aha. Mi is fűnyírónak tartjuk őket 🙂 Két felnőtt birka, egy bárány és egy kecske van, de a mostani esőerdő-jellegű növényzettel már nem bírnak 😛 Igénytelen jószágok, csak vigyázni kell, mert mindent lezabálnak 🙂

  3. @Bozót: és a végén lesz belőlük
    pörkölt, vagy tényleg csak füvet nyesnek? nálunk most alakul a kert: a régi konyhakertben a ház mögött most csak gaz van, a ház mellett ahol gyep lenne, ott meg éppen csatornát kell ásnunk… a magaságyásba meg gyűlik a komposzt. szóval egyelőre haszonnövény nincs, de jövőre ez biztos, h megváltozik.
    a virágaink, díszbozótjaink meg a ház előtt vannak, oda. macerás dolog birkát tartani?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük