Szokásos Duna-gát

Szokásos Duna-gát

Loading

Teljesen szokásos Duna-gát útvonalat futottam tegnap délután. Pontban háromkor startoltam, napsütéses de hideg idő volt.

Végig azon gondolkodtam mennyire megy vagy nem megy nekem most a futás. A múltkor Lemúrral beszélgetve kifulladtam az 5:30-as tempóban, és most sem éreztem magam vmi nagy formában, ezért igyekeztem direkt lassabban futni. A gát oda-vissza távját 28 perc fölött toltam, ami nem vmi nagy idő, de visszafele már kezdett jól esni a mozgás. Azonban éreztem, hogy beleülök a futásba, az előre lendülő lábam érkezéskor nem gördül, hanem zökken, így jelentős lendület veszik el. Próbáltam figyelni hát a mozgásra, lengettem a kezem ahogy illik, és beletettem azt a minimális többlet energiát, ami a gördülős érkezéshez kell. Hazafele egy perccel lassabb voltam, mint lefele, de utólag számolva 5:18-as tempót konstatáltam, pedig simán 5:30 fölöttire számítottam.

Érdekes sztorival most nem szolgálhatok, történésmentes, gondolkodós edzés volt.

Idő: 01:18:09
Táv: 14.7 km
Tempó: 05:18

16 thoughts on “Szokásos Duna-gát

  1. Hehe, szó szerint ugyanezt tudnám elmondani a tegnapi futásomról. 3 és 7 km között olyan görcsösen mozgok, hogy kezdek megijedni. Aztán úgy 35-40 perc után megtáltosodok, és megy a futás. Pl. megelőztem felfelé egy uszályt, ilyen még nem volt 🙂 De az eleje nekem is ez a görcsös, zökkenős futás, trappolok, mint egy rozoga csataló.

    Persze én alapból lassabb vagyok, ezek a görcsös futások 6:15 körüli átlagtempóra jönnek ki, két Margitszigetkörön, PB-m 5:30 ugyanezen a távon.

  2. @rrroka: Az a durva, hogy én bemelegítek, ennek ellenére kedden is és szerdán is gyatrán ment úgy 3-tól 7 kilométerig. Az első három olyan jól ment, hogy én is meglepődtem, utána meg teljesen lebénulok úgy 20 percen át. Persze az is lehet, hogy csak amatőr módon elfutom az elejét.

  3. Nyugi fiúk, mostanában nekem is görcsösen megy a futás. Bemelegíteni soha nem szoktam, de a harmadik km. után már bemelegszem. Tegnap ebben az aprószemű hóesésben a fejemet fel sem tudtam emelni. Lefelé néztem végig. Ráadásul a Mizuno cipő talpán a sarkam alatt van egy mélyedés, ott összetapadt annyi hó, mintha egy diót tettem volna oda. Mindig dörzsölni kellett a lépés végén, hogy lekopjon a diónyi hógolyó onnan. Ez a Mizuno egyetlen hátránya. :)))

  4. @rrroka: nincs, de nem a pulzusommal/keringési rendszeremmel/respirációmmal volt a gond, hanem izomból ragadtam be. Teljesen nyugodtan lélegeztem, nem éreztem magamat fáradtnak, csak a vádlim volt olyan, mintha ólomból lenne.

    De ma futottam 16 kilit 1:31 alatt, úgyhogy azért nagy vész nincs 🙂

  5. @Navixaf: Igen, ez könnyen elképzelhető. 5’20”-as tempóban kezdek, és az nekem még sok. És pont akkorra éledek fel, amikor a tankönyv szerint felpörög a zsírbontás.

    A másik meg az, hogy igyekezem a futótechnikámon javítani, sarokról gördülés helyett teljes talppal érkezni, és sokkal nagyobb terhelés van így a vádlimon, mert hátra kell rúgni, és csípő alatt talajt fogni szemben a csípő előtti érkezéssel és farból továbblökéssel. Még nem bírja a vádlim egy órán át a folyamatos tekerést.

  6. @Navixaf: Irgalmatlan mennyiségeket nyújtok (minden este átmozgatás, utána nyújtás), és folyamatosan figyelem az Achilles ínemet. Sokkal jobban esik így a futás, nem húzódik a csípőm meg a lovaglóizmom. Óvatosan csinálom, most márciusban csak heti 37-39 km-ek vannak betervezve, három edzésből, és csak akkor fogok tempót futni, ha jó kedvem van, egyébként laza kocogás lesz a két 10-es futásom, a hosszú meg 5:30-5:40 körüli tempóban. De ha csak 6:00 körül lesz, az se baj.

Vélemény, hozzászólás?