Nem emlékszem már rá, hogy melyikünknek jutott eszébe, Nezuminak, vagy nekem, hogy menjünk idén egy UB-t párban. Biztos valami kritikus pillanat volt, mikor -10 Cº-ban álltunk Gútán az ágyus rajtban, vagy mikor a Dupla élményen botorkáltunk lefele a 30 Cº-ban, szóval jó ötlet volt, bajtársias, együtt futunk, együtt nevetünk szituáció. Nagyon szeretek Nezumival futni, akkor is, ha éppen a leghülyébb dolgokon röhögcsélünk, és akkor is, ha éppen hallgatásra van szüksége  (utóbbi nekem nehezebb).
Amire nem gondoltunk most, hogy a váltásokat leszámítva alig fogunk találkozni az egy nap alatt. Lemúr Mikivel azt beszéltük meg régen, hogy ha egyszer UB-t csinálunk párban, akkor egy igazi amerikai izomautót bérelünk az eseményre és avval robogunk pontról-pontra, mondtam ezt Nezuminak is, azt mondta nehéz azokkal parkolni, ezért végül maradtunk a megbízható VW egyterűnél és házastársaink kíséreténél. Megjegyzem szerintem a kis feleségemnek és Nezumi férjének lesz nehezebb dolga a több, mint egy napos tókör alatt, és ez vonatkozik minden kísérőre, akármivel közlekedik, bringás kíséret esetében szorozd meg hárommal. Öttel.

Eleve egy “B” tervvel készülünk (UB B-terv, értitek? Ezért elnézést kérek,  “Szóviccért ütök.”), “A” terv nincs, “C” terv meg ugye mindig is a Célbaérés, magabiztosak és tapasztaltak vagyunk, csak egy jó nagy, viszonylag sík aszfaltos kör, nincs benne se kettő, se négy Kékes, se Sombokor, Prédikálószék vagy Vörös-kő, nem kell sietni, nem verseny ez.

Mi a francnak állít maga elé ilyen kihívásokat az ember? Donald Shimoda szerint (aki Indiana szent földjén született messiásnak, de abbahagyta, mert idegesítette a hajbókoló tömeg,) két dologért jövünk a Földre, illetve vágunk bele dolgokba: tanulni és szórakozni.
Mennyire igaz!
Amikor a B terv szerint két-két 50-60 km-es részletben nekivágunk a Balaton megkerülésének, akkor nyilvánvalóan azt csinálhatjuk órákon át, amit olyan nagyon szeretünk, és közben rengeteg tapasztalatot szerzünk. Kettő egy áráért, hát nem remek?

Azt hiszem kicsit túlagyalom, meg túlgondolom ezt a kört, pedig megcsináltuk már hatszor csapatban. Nezumi és Keratomi is volt már párban. Tomiék  jönnek most is Zolival, “Sört adni ér”, #otttali, 4:50-kor rajt, minek annyit aludni, az izgalomtól úgysem megy.

Megvan Nezumitól a lista, hogy mi kell, olyan, mint egy Camino-lista, csak itt az dominál, hogy minden bajra legyen megoldás, nem pedig az, hogy beleférj egy nem túl nagy hátizsákba.

Utálnám, ha esne az eső, kérlek szurkoljatok, hogy bírjon ki egy bő napot legalább.