Az a helyzet, hogy ravaszdi barátom közel kétszer annyit futott tavaly, mint én, tessék: 

Látnivaló, hogy mindössze két hónapban, júniusban és novemberben sikerült szorgalomban és önsanyargatásban túlszárnyalnom, egyébként végig biztos fölénnyel, állhatatosan gyűjtötte a km-eket. Így történt, hogy 2010-ben Rrróka 936,5 km-t vágtázott, én meg csupán 530-at. 

Az év így is szép, eseménydús volt, belefért egy maraton (Rrrókának, Dobzsének, Áronnak az első), jó pár Velencei-tó kör és sok-sok érdi gátazás, körözés, hendikep, Fundoklia – súlyosabb sérülés és panasz nélkül.

Ami 2011-et illeti, Rrróka megcélozta az 1000 teljesítendő km-t, és én sem szeretnék látványosan lemaradni. A 26. Budapest Spar maratonra valószínűleg megyünk (ugye, srácok?), én még megtoldom egy linzi maratonnal áprilisban, ha minden jól megy. Lesz "hivatalos" tóparti futóparti is, pont egy héttel a linzi buli előtt, én már regisztráltam!

Így futunk mi, mondaná Karinthy. A blog mottójával búcsúzok meghatottan a tavalyi évtől, és tekintek bizakodva a jövőbe, míg holdfényes, szelíd arcom belelobog a nagy éjbe: "Fuss, ahogy jól esik!"