Vágta a gáton

Vágta a gáton

 82 

– 10,4 km futás
– 47′ 43" alatt
– st: Lionize – Destruction Manual

Tegnap délután Rrróka nem ért rá, így magányos edzésre készültem a töltésen, végül úgy alakult, hogy két gyönyörű hölgy társaságában mentem le a Dunához. Nem akartam őket nagyon feltartani, az eredetileg tervezett 15-20 km helyett csak két körre szántam rá magam, de gondoltam, ha már, akkor húzzunk bele.

A töltés aszfaltos részét két kapu három részre osztja, és a Rrróka korábbi ötletét alkalmazva minden második résztávon kicsit gyorsítottam. Az átlagsebesség az eddigiekhez képest viszonylag gyors, 4’35"/km lett. Gyakorlatilag ez a maximum, amit a dolgok jelen állása szerint ki tudok hozni magamból 10 km-en.

A saját béndzsa amatőr szintemen ez talán nem rossz, de Sneci futóidő-kalkulátora szerint meg se közelítem vele a tervezett félmaratoni időmet, Rrróka 1h 39′-es rekordját. Szeptember 4-ig már egy hónap sincs hátra, hátha addig a frusztráció miatt szét is hajtom magam, s akkor felszed a záróbusz, amint az út szélén vörös fejjel hányok. Lám, mit tesz a férfivirtus és a teljesítménykényszer! Le kéne lassítani, és átgondolni az életet.

 

13 thoughts on “Vágta a gáton

Vélemény, hozzászólás?