Ugyanott, mínusz birkák

Ugyanott, mínusz birkák

Loading

– 17 km
– 1h 42′ alatt

Egyelőre lejárt a kalandozások kora, megtértem a komfortzónámba, jönnek az unalmas beszámolók a Fundokliából meg a gátról. Péntek este azonban még futottam egyet a Kolozsvár melletti dombokon, ismét arra, amerre a múltkor, csak kicsit hosszabban.

Az idő meleg volt, a futás eseménytelen és persze csodás. Se állatot, se embert nem láttam, ami azért fura, mert ez ideális futóterep, ha itt laknék, biztos sűrűn előfordulnék errefelé. Vagy ennyire nem futnak szaladnak* Kolozsváron? Pedig az idén még maratont is rendeztek

Egy szép tő kakukkfű fotójával zárom az erdélyi beszámolók rövid sorozatát, háttérben a város:

 

*Tudni kell, hogy a "fut" ige románul annyit tesz, hogy "b*szni", ezért Erdélyben a rossz ízű áthallás miatt általában kerülik, itt inkább szaladnak.

8 thoughts on “Ugyanott, mínusz birkák

  1. @Lemúr Miki: A habitusa egész furcsa. Nézegettem google képeket, hogy mi a bánat lehet ez, legjobb tipp talán a Thymus capitatus. Egy kis fejben vannak a virágok, mint a fajnév is mutatja, a többi kakukkfű faj az vagy sokkal kisebb, vagy a virágzat egészen lándzsás. Nagyobb felbontású képed nincs róla? Persze én lassan a hazai flórát is elfelejtem, a külföldit meg sose tudtam…

  2. @Lemúr Miki: Még mindig nem elég jó…. :S Az angolperje, csomós ebír meg a Calamagrostis az megvan körülötte tisztán kivehetően, de ez a lila virág még mindig nem kivehető a képen. Valahogy marhára nem látszik, hogy ajakos lenne a virágja. Mondjuk legalább a keresztben átellenes levélállás az látszik, persze olyat sokmindenki tud az ajakosokon kívül is. Hihetetlen, mert ilyen habitusú kakukkfüvet ekkora böszme nagy virágokkal és ilyen típusú virágzatba rendeződve nem láttam még. De hiszek neked, mert miért ne hinnék, te jártál ott, te szagoltad meg. Mindig tanul az ember…

Hozzászólás a(z) pannonfunk bejegyzéshez Válasz megszakítása