Browsed by
Tag: pannonfunk

Talpalávaló: Tibidabo – Mindig egy ilyen nőt

Talpalávaló: Tibidabo – Mindig egy ilyen nőt

Loading

Régi barátunk Pannonfunk küldte ehavi talpalávalónak zenekaruk, a Tibidabo új számát, a “Mindig egy ilyen nőt”.  
Pannonfunk a stáblista szerint fuvola/ének pozícióban szerepel a bandában, gondolom nem egyszerre.

A Tibidabo egy hegy Barcelona közelében, latin eredetű nevének jelentése: neked adom. A Tibidabo zenekar is adni szeretne, egy élményt, egy zenei és szövegvilág páratlan kombinációját. Zenei világában a ’70-es, ’80-as évek rhythm’n’blues, funk, jazz-funk stílusaihoz nyúl vissza, azokkal bátran kísérletezve, ugyanakkor emészthetőnek maradva, így keverve ki egy fiatalos, dallamos, táncolható zenét. 
 
A zenekar azonban mégsem nosztalgia zenekar, mert modern, XXI. századi szövegei frissek, aktuálisak. Szövegvilága néhol vidám, bohó, öniróniába hajló, néhol …

Olvass tovább! »

Gratulálunk pannonfunknak! A hátunk mögött – 2011 december

Gratulálunk pannonfunknak! A hátunk mögött – 2011 december

Loading

Még egyszer gratulálunk pannonfunknak, aki 2011-ben egyedül többet futott, mint mi ketten Lemúr Mikivel. Bár blogbejegyzésében írja, hogy gyorsabbak voltunk nála, ez mit sem változtat az érdemein. 2196,65 km az ő teljesítménye, mi pedig mindössze 2114 kirit tettünk meg. A karácsonyi punnyadás és egyéb alibik miatt majdnem két teljes maraton távolságával elmaradtunk tőle a végső hajrában.

Szóval nem nagyon hajtottunk, sőt én még annál is jobban nem hajtottam, hiszen decemberben Lemúr Miki többet futott nálam. Szőrös barátom 78 kirit rakott a számlálónkba, én beértem mindössze 71,8 km abszolválásával, így végül ebben az évben Lemúr Miki összesen 867 kilométert futott, én …

Olvass tovább! »

160/90-től a maratonig

160/90-től a maratonig

Loading

Bár pannonfunk az "Egy kilométertől a maratonig 468 nap alatt" címet javasolta maratoni beszámolójához én találóbbnak éreztem a fentit, remélem nem ver meg érte, ahogy azért sem, hogy itt-ott belekotyogok az írásába. 🙂

"Egy kilométertől a maratonig 468 nap alatt

Az általános iskolás emlékem a futásról az, hogy mindig azt vártam, mikor kötődik ki a cipőfűzőm, mert akkor meg lehetett állni bekötni. Negyedik osztályban szerveztek egy 1000 méteres versenyt, ahol sikerült megcsípnem a harmadik helyet. Hátulról. Az egyik fiú a startnál felbukott, papíron ő lett az utolsó, én egy rövid sprint után az oldalamat fogva vonszoltam magam az összes …

Olvass tovább! »