Endorfinhegyekkel és dombokkal
Volt már runners-high-nak nevezett endorphin-rushotok? Nem? Akkor tűzés ki futni, hosszabbat és gyorsabban! Beüt!
Vasárnap valami azt súgta, hogy menni kell futni és ennek csak némi köze van pannonfunk kihívásának, miszerint többet fut idén mint mi ketten Lemúr Mikivel, és ahhoz, hogy Lemúr Miki pénteken olyat futott, hogy lef*sta a lábát. 🙂
Az első pár lépés nehezen indult, cammogós volt, de aztán gondoltam egyet és rövidített léptekkel ritmust és ezzel tempót is váltottam. A szokásos dombok felé vettem az irányt, célnak a tetőig felfutást tűztem ki, és már az emelkedő alján éreztem, hogy ez most piszok jól esik. …
Olvass tovább! »
Két éve futok több-kevesebb rendszerességgel, és most úgy éreztem, megérett az idő a maratonra. Tavaly már kacérkodtam a gondolattal, haboztam, hogy induljak-e, aztán egy heveny lefolyású hörghurut megkönnyítette a döntést. Az idén viszont nem volt kibúvó.