Nem voltam felkészülve erre a hirtelen jött nyárra. A dolgozószobámon nincs konkrétan ablak, szórt fényt kapok minden irányból, ami nyáron már jó, de most még kell egy mackófelső, meg néha a vastag zokni is (amúgy nagyon fázós vagyok, főleg a lábom). szóval ebből a mérséklet klímából indultam el futni, ahol hamar letaglózott a meleg és a páratartalom. A gátra kiérve ehhez társult még több nedvesség, meg mindenféle szálló bigyó a nyírfákról. Persze nem ezét döglöttem csak ki, ezek megint csak kifogások, szeretem a kifogásokat,a kifogás mindig kéznél van, egyszerűen nem vagyok formában. Fájtak a porcikáim, nem lépett elég nagyot a lábam, ezt ráadásul nehezen és lassan tette. Alig hat perces tempóval vánszorogtam. Aztán a bitumenről visszaverődő hőség, a sok szálló izé, el is vette kedvem attól, hogy végigmenjek a gáton. A két kis flaska vizem felmelegedett és majdnem elfogyott, pedig még csak 6 kirinél jártam, gyorsan letértem hát az ártéri fák közé, ahol tisztább volt a levegő, adódott sok árnyék és nem szálltak ezek a kis genyók. Némileg összeszedtem magam ezen a visszafele vezető egy kirin, úgyhogy a maradék gátat már könnyebben vettem, és a hazaút is sima volt, bár a tempóm nem emelkedett, sőt két perccel lassabban értem haza. Otthon 36 fokot mutatott a kinti hőmérő amire sréhen süt a nap, ha totálba kapja szerintem el is párolog.
Mindösszesen 12 km-t toltam a számlálóba nagykínlódva. Dehát ebben a mai világban ennek is örülni kell! 🙂

Idő: 01:12:30
Táv: 12 km
Tempó: 06:02

Ez pedig az új, nagyítható futótérkép.hu cucc, nagyon állatul nyomja NJoco a kódot.