Még mindig szétcseszve

Még mindig szétcseszve

Loading

Kihagytam másfél hetet, elvileg ugye fájt a lábam, gyakorlatilag szar idő volt, sok meló és fájt a lábam.

Aztán eljövend a jó idő, és a féfiak futni indultak. Csörgettem Derricket is, hátha csatlakozik, de ki volt kapcsolva, így egyedül kocogtam át Lemúr Mikihez vasárnap délután. Egy újabb hirtelen zivatar ugyan egy órával eltolta a tervezett indulást, és megárasztotta a városunkat átszelő számtalan vízfolyást (Érd, vágjátok), de a Fundoklia-völgyes futóútvonalunkat ez nem érintette. Vígan csobogó patakok közt érkeztem Mikiékhez, köszöntem a hölgyeknek, megnéztem az ideiglenes kerti víztározólyukat, aztán már szaladhattunk is.
Öt perc múlva kezdtem érezni, hogy fáj a hajlítom, egészen pontosan az iliotibiális szalag a jobb térdem külső oldalán (Remek cikk az edzésonline-on az IT-szalag sérülésről, Seki, köszi a linket!). Pár száz méter múlva meg kellett állni, rohadtul fájt. Kicsit elkeseredtem.
Nyújtottam egyet a fenti linken található videók alapján. A számtalan lehetőség közül nekem az jött be legjobban, amikor a sérült lábam lábfejét a jó lábam térdére teszem, és tolom lefele a sérült szalagos térdet (ld. a  csajt a képen, csak én nem mutogattam, és nem volt székem, csak lecsüccsentem az árokpartra a régi töztemető szélén). Ettől érezhetően nyúlik a rohadék! Pár perc múlva mehettünk tovább, de nem jutottunk messzire, mondtam, hogy hagyjuk mára, álljunk meg, menjünk haza.
Leültem megint nyújtani, szerencsére egy kakukkfű mező mellett jött rám a hiszti, így mellkékesen egy nagy kupac gyökeres kakukkfüvet is begyűjtöttünk az amúgy türelmes és empatikus Lemúr Mikinek. Megittuk az eddig cipelt isoitalokat a kulacsövemből, és elindultunk kocogva haza.
Elég bosszantó módon a fájdalom kezdett múlni. 35 perc után szinte eltűnt. Addigra pont haza is értünk. Ehh… 35 perc bemelegítés kell neki?!
Elhagytam az egyik kulacsom. Bakker. Biztos a kakukkfűaratásnál esett ki. Mehetek vissza bringával. A Lemúr hazakocogott én meg felpattantam a feleségem hegyi drótszamarára és tepertem vissza a pihenőhelyhez. Megjegyzem, hogy az amúgy Szuszogónak nevezett merdek és nagy dombon kiállva téptem felfele, és a IT-szalagom meg alig nyikkant meg. Ez akár jó jel is lehet. A kulacs meglett, így visszafele is vidáman száguldottam, szinte teljes térdfájás mentesen.
Otthon aztán fel kellett mennem a lépcsőn, itt masszívan bejelentkezett az a szemétláda szalag. A következő tíz perc a nyújtásról szólt.

Nem vagyok nagyon megijedve, de akkor sem jó, hogy másfél hét pihentetés után nem tudok futni 7 kirit sem. Kicsit megnyugtató, hogy azért bemelegedik egy idő után, és akkor még olyan durva dolgokat is bír, mint a kiállva pedálozás dombra fel, második legkissebb áttétellel.
A teendő most tehát nyújtás naponta kétszer direkt IT-szalagra, diclac-kal kenegetés és nem irigykedés Dobzséra, aki éppen akkor ért haza két óra futásból, amikor a cikk felénél tartottam. A titkos edzésterv újabb edzését teljesítette (1óra 30 perc futás, majd 15x100m sprint, 1 perc sétával)…

12 thoughts on “Még mindig szétcseszve

  1. Nálam az a gyakorlat jött be, amikor a hátamon fekszem és a térdemet keresztben felhúzom a mellkasom irányába. Ezt csinálom minden reggel ébredés után, ill. lefekvés előtt. Hónapokkal ezelőtt elmúlt már a fájdalom, de jobb a békesség…
    Terepen (ha nem akarsz kakukkfűben henteregni), kipróbálhatod az alábbi gyakorlatot:

    1. Egyenesen állsz, jó, ha tudsz valamihez derékmagasságban támaszkodni.

    2. Bal lábon állsz és a jobb lábadat keresztbe kulcsolod a bal előtt, úgy, hogy leteszed a talpadat. Mindkét talpd lenn a talajon, a testsúlyod a bal lábadon.

    3. Szépen óvatosan jobboldalra dőlsz. Ha jól csinálod, a baloldalon a tomporod feszül.

    4. Másik irányba értelemszerű cserékkel.

    Ha azt a gyakorlatot csinálod, mint a néni a képen, akkor nem kell feltétlenül lóbálni a kezedet, elég, ha csak akkor koncentrálsz, hogy a köldöködet a keresztben feltett vádlid felé közelíted. Ez azért jó gyakorlat, mert pl. a munkahelyemen is tudom csinálni.

    Na jobbulást!

  2. @Domesticdragon: serénykedek, köszi! 🙂

    @Lemúr Miki: én azért a minimum egy óra futást szerettem volna megcsinálni, így kicsit csalódott vagyok. szinte jó, hogy még bringázni kellett utána 20 percet.

    @Sekiwake: köszi a tippet. néztem, hogy egészen furcsa testhelyzetek is vannak a it szalag nyújtásra, ezek még az egyszerűbbek. ez az üldögélős azért szimpi, mert bármikor amikor eszembe jut nyújthatok kicsit.

  3. A futóblogon említette valaki a Streching anatomy című könyvet. Megnéztem, érdemes letölteni. 160 oldalon keresztül mutogatja, hogy az egyes nyújtógyakorlatok milyen izmokra hatnak. A magyarázat ugyan angolul van, de bőven elég a képeket nézni.

  4. @rrroka:
    köszi,megtaláltam,letöltöttem!!!
    az nekem is meg van rongyossá olvastam nézegettem…..a bodies kiállításon jó 5 órán át bóklásztam,a boncoláson a suliban míg a többiek kidőltek mellőlem én kíváncsian tapadtam az üvegfalra,de nagy csalódás volt,mert jószerével alig láttam valamit,csak a vértelen -kiszáradt testet felnyitva-a társaim öklendezésétől kísérve,ezért inkább anatómia atlaszokat bújok.Ott látom az izmok inak tapadását,csontok tarajait-szerelmes vagyok az emberi testbe-tökéletlenül is tökéletes!

Hozzászólás a(z) rrroka bejegyzéshez Válasz megszakítása