KTF20

KTF20

Loading

IMG_0047.jpgKamaraerdő és Tétényi-fennsík teljesítménytúra és terepfutó versenyt itt rendezték a szomszédban, úgyhogy nem volt kérdés, hogy az UB felkészülésem szerves része lesz a 20 kilométeres (két kör egy 10 kiris  pályán), 520 méter szintet tartalmazó erdei futóverseny, pedig egy pillantra megrettentett a reggel 8 órai rajtidőpont.
Fura, hogy az embernek száz meg száz kilométert kell utaznia ahhoz, hogy úgy érezze kirándulni ment, amikor a  lakhelyétől negyed óra autozásra is remek erdős-dombos-ösvényes helyek vannak, biztos van erre egy pszihológiai szakkifejezés. Mindenestre én még sosem voltam a nagyon közeli Kamararerdőben, pont úgy, ahogy az Anna-hegyi kilátóhoz vezető útvonalról sem tudtunk mielőtt effe fel nem hívta rá a figyelmünket ezelőtt kb. egy évvel. Na a közösségi hálónak hála (értitek) tudomást szerezetünk a KTF20 eseményről, terep-közel-dombok-gyalogtúra is, egyből szimpatikus lett. Végül oda is találtunk, pedig a a Susulyka utcai Curling Club megközelítése nem volt egyszerű, egy lezárt út egy eltévedés, meg némi hajtépés után végül odaértünk teljesen időre, regisztrálás, rajtszámátvétel, pacsi DK Gergővel,  pacsi a megérkező pajtásokkal, bemelegítés, test egyenletes bebórítása szukuval és már rajtolhattunk is.

IMG_0040.jpg
A szervezők nagyon vicces pályával készültek, rá kéne szoknom, hogy legalább egy pillantást vessek az ititner szintrajzára rajt előtt, akkor nem próbálnék erős kezdést kivitelezni az egy körre jutó 260 méter szint 2/3-át tartalmazó első egy kilométeren, és nem lepődnék meg a kör végére bepakolt még egy meredek dombocskán sem. Szóval az elejét elfutottam, olyannyira, hogy a 4 kilométernél integető kommunista diktatúra ide száműzött szobrainak sem tudtam őszinte vidámsággal visszacsápolni, pedig itt már a Tétényi-fennsík lapályán futottunk, a túrázó társaim által találóan Kullancs köznek elnevezett rekettyésben.

IMG_0049.jpg
Az első körben lefele ezért aztán nyugisra vettem a tempót és kipihentem magam, de azért volt egy izgalmas pillanat amikor a közvetlenül előttem lefele futó úr hirtelen átbucskázott egy gyökéren és egy fa tövében landolt. Kérdeztem jól van-e, mondta, hogy nem tört, nem spriccel, menjek csak. A második kör már jobban tetszett, beosztottam az erőmet, a dombon felfele nem szaladtam, csak óriáslépésben haladtam, így a továbbiakban  maradt erőm az utolért gyalogtúrásoknak mondogatni, hogy “jövök balról, kösziköszi”, nem is volt hiba, udvariasan és együttműködően elfértünk egymás mellett, még pár hajrát is begyűjtöttem. Meg kell mondjam ezek a teljesítménytúrázók nagyon komolyan veszik a dolgot, sokuknak ez nem madárnézegetős, szalámiszsömle csócsálós sétálás, hanem túrabotos erőltetett menet, aminek a végén örömmel veszik át a teljesítésért járó oklevelet és jelvényt. Azért ők kimaradnak abból az élményből, amikor tépsz lefele egy vízmosában, és csak az utolsó pillantaban veszed észre a kiágazó ösvényre mutató balra táblát, amire aztán rákanyarodsz fennhangon hoppá-hoppá-hoppázva egy rajzfilmes farolással, hogy aztán az újabb keskeny vízmosás két fala között ide-oda szökelve tartsd a nyaktörő tempót, és vigyorogsz, mint a vadalma. 🙂

IMG_0051.jpg
A célban házi készítésű süti-pogácsa dözsölés várt, rengeteg buborékos ásványvízzel, toltam is magamba minden szégyen nélkül a jóságokat, majd önfeledten büfizve indultam vissza a többiek elé.

Idő: 01:53:50
Táv: 20 km
Tempó: 05:42

ktf20ititner.jpgJó pálya, remek szervezés, köszi, jövőre is ott leszek! 🙂

3 thoughts on “KTF20

  1. Azért is szeretem előre böngészni a szinteket, hogy tudjam az elején, kb. hány perces szívás következik. :)) A Mátrabérc úgy indít, hogy 20 km és 1200 m szint (vannak közben is dimbek-dombok). Magyarul: ultraszopással kezdődik. :)) Nincs pihenőrész, lejtő. Ésszel kell nekivágni. A nyáron a “szakosztállyal” tervezünk egy Sirok-Kékestető-Sirok futást, ha már tavasszal beégtem a Mátrabércen.

Hozzászólás a(z) rrroka bejegyzéshez Válasz megszakítása