Kiküldött tudósítónk jelentkezik: Balaton Szupermaraton 1. nap

Kiküldött tudósítónk jelentkezik: Balaton Szupermaraton 1. nap

Loading

A március 18-tól 21-ig tartó, 195,4 kilométeres III. Balaton Szupermaraton első napjáról jelentkezik futópajtásunk bitliszbá.
A Siófok-Fonyód közti első napi táv 46.7 km, vagyis egy szigetkörrel megtoldja a maratont…

Mi erre csak annyit tudunk mondani: hajrá bitliszbá!!!


 

"Balaton Szupermaraton 2010.03.18. 1. nap

Reggel Petinél összeraktuk a bringát, kosár fel, hátsókerék belsőcsere. Autóba be ½ 10-re már Siófokon is voltunk. Bejelentkezés, szobába fel, Ruhaválasztás. Az erkélyen süt a nap, 10-12 fok. Félhosszú nadrág alulra, rövidujjas technikai fölé vékony hosszú. Végül is le lehet venni….

A rajtban elég sokan voltunk, bár ismerőssel nem találkoztam, nagy várakozással tekintettem az előttem álló futás elé. Csak Fonyódig. Ez volt az első napi cél.

Nyáron mikor autóval az M7-en jöttem Fonyódról Siófokig, nagyon-nagyon hosszúnak tűnt – szinte hihetetlenül hosszúnak. Már ha az addigi futásaimat néztem. Akkor a legtöbb a Janó féle velencei tókerülő futás volt, ami ugye 27,3 km a Garmin mérése szerint.
Elgondoltam, hogy mire ideértem mit is tettem azért, hogy úgy állhatok ide, hogy talán – de tényleg talán – esélyem van végigcsinálni:

Csak ahogy jönnek:
– Október óta lefutottam kb. 1500 kilométert
– Legalább hetente ötször edzésterv szerint minimum 10 de inkább 15 kiliket
– Megcsináltam életem első ultráját.
– Többször futottam maratoni távot csak úgy edzésnek.
– Futottam hóban.
– Futottam zuhogó esőben.
– Futottam -10 fokban.
– Szombat reggel alvás helyett.
– Vasárnap délelőtt sziesztázás helyett.
– Karácsonykor és újévkor is (csak úgy félmaraton)
– A sötét téli estéken 4-5 belső „kör” a szigeten.

Aztán most itt vagyok én a piros 206-os.

Volt valami köszöntés a siófoki polgármester meg Kocsis Árpi is mondott valamit, de szerintem már mindenki csak a pisztolylövést várta. Egy kis várakozás után a – számomra meglepően nagy – tömeg megindult. Én Saci néni (Monspart Sarolta néni…- rrroka) tanácsára az első pár kilit szántam a bemelegítésre. Mikorra átfutottunk a Sión el is értem üzemi hőmérsékletemet. Ekkor szólított meg egy szimpatikus futótárs Zollka – a rajtszámán ez állt. Kis beszélgetésünkben kiderült ki honnan – ő Dunaújvárosból – jött, és hogy mindketten először vágtunk bele. Ő 5 év futómúlt és 35 évnyi dohányzás, én 2 év futómúlt meg 20 év dohányzás után vágtam bele ebbe a versenybe. Megbeszéltük, hogy mindkettőnknek a 6.5 perc/km az az elvárás amit teljesíteni szeretnénk.

Ekkorra úgy éreztem, hogy tele vagyok erővel és egy kicsit nyomnám neki. Meg is indultam, amikor is ismét leszólítottak. DaMartian volt (a futo.blog.hu egyik szerzője, szintén futópajti – rrroka) – akivel már lenyomtunk egyszer kettesben 50km-t a szigeten a januári YoursTrully-n.
Na megindult a 6.00 tempó tartása és kb. 30 km-ig nyomtuk együtt ezzel a – számomra akkor kellemesnek tűnő tempóval. A frissítőpontokon ráéreztem a kóla-sör koktél kellemes hatására. A banán – bár egyébként kimondottan nem szeretem – futás közben továbbra is jól jött no meg egy-két szem szőlőcukor, narancs meg persze némi ISO lötty is.
Beszélgettünk mindenféléről és élveztük a futást. Csodálatos napsütés a Balaton csodaszép volt. Nyáron annyira nem kedvelem (jó az nyáron is! – rrroka). Jött szépen sorba Zamárdi, Szántód, Földvár és már túl is voltunk a napi adag felén. DaMartian 20 és 23 között túl volt az első holtpontján, de jókor jött neki frissítőpont. Nekem semmi fáradság, és szerintem aki futott már DaMartiannal az tudja, hogy mindig van vele miről beszélni, vagy csak felidéz valamit éppen, úgyhogy egyáltalán nem is gondoltam arra, hogy mire is vállalkoztam ebben a négy napban, és hogy mennyi is van még hátra csak a mai napból is. (Szerintem a futó férfiak sokkal beszédesebbek a nem futóknál. Mi is rettenetesen sokat dumálunk Lemúr Mikivel. – rrroka )

Szóval 30-ig eldumcsiztunk mindenféléről – Peti a kísérőm kb. 25-nél csatlakozott hozzánk kiváló kerékpárjával. Olyan 27 kilinél Panzsi (DaMartian barátnője) is megtalált minket és átadta az Iso italt és futottunk tovább egészen a 30,6 km-nél lévő váltóhelyig. Ott DaMartian megkapta Panzsitól a géljét és elkezdte nyelni, én meg úgy döntöttem kicsit pihentetem a lábamat és lemaradok. Petivel utánaküldtem az Isoitalt amit közben kerékpárunk kosarában helyezett el.

Sétáltam egy kicsit és belémszállt a fáradság. Elkezdtem újra futni, de csak nem akart kirepülni belőlem. Na gondoltam, nagy okosan most van az ideje annak, hogy kipróbáljam a sokak által dicsért gélt. Az majd visszahozza az erőmet, aztán repülök tovább. Elő is kaptam gyorsan övtáskám rejtekeiből, fogammal feltépve tetejét, mint éh’ tyúk a tiszta búzára vetetm rá magam a megváltó ragacsra. Először is irdatlanul édes volt, aki még nem evett (ivott) ilyet annak úgy tudnám jellemezni, hogy baromira megcukrozott méz.

Szóval benyeltem a csodaszert ittam rá egy 3-4 deci isoitalt és vártam az energiát. Na amíg az megjön gondoltam böffentek egyet, hogy a sör-kóla keverékben (sör kólával. ezt nem hiszem el :))) – rrroka) lévő CO2 szépen kijöjjön. De nem jött. No majd jó futok rá, csak kijön. Futottam, de nem jött. Bokafogás. Még mindig nem. Közben a sok cukortól szerintem úgy felment vércukrom, hogy elkezdtem szédelegni. Futás – nemjönaböfi – szédülés – bokafogás.  Na ez ment az utolsó frissítőpontig (41.1km) Ott egy kis sör sima víz koktél legalább elvette az émelyítő szirupízt a számból. Aztán párszáz méter utám a sör végre kihozta böfit, egy kis nyújtás meghozta a futókedvet is, úgyhogy laza kocogással abszolváltam a maradék 5 kilit és  a 6 órás szintidő előtt 54 perccel be is értem a fonyódi célba. A cél előtt kb 300m-rel utolért Zolka és együtt futottunk be. Annyira jó volt beérni, hogy az órámat csak a vasút túloldalán lévő gyúrás helyszínén sikerült megállítani, és így pár méterrel több lett a megtett távolságom :). A gyúrásnál összefutottam DaMartiannal aki mosolygósan (gyúrás után) újságolta, hogy simán 6.00 belüli km-kel sikerült beérnie.
Nagyon hálás volt az utána küldött italért, mert a gél különben folyadék nélkül nem elviselhető.
Én is elmeséltem küzdelmemet a géllel, de elégedetten fejeztük be napot.

A gyúrás meg úgy kellett mint egy falat kenyér…"

Garmin adatok:

23 thoughts on “Kiküldött tudósítónk jelentkezik: Balaton Szupermaraton 1. nap

  1. Köszönöm mindenkinek, de még nincs vége (és ezt nyugodtan vehetitek fenyegetésnek)a 2. nappal holnap talán végzek. (már ha nem töröl fél oldalakat az áramszünet mint ma…) rrróka meg kommentezi 🙂
    Lassan haladok, de dolgozni is kell….
    De ne féljetek! Van egy nagy hibám: Nem felejtek!

  2. Hali! Nem ismerjük egymást – vagy legalábbis én nem tudok róla – de olvasom az agymenéseiteket és futásaitokat itt-ott. Senki által nem olvasott blogomra(bozotfut.blogspot.com) azért belinkeltelek, mert ilyen ari vagyok 😛

    Jó kis beszámoló, nekem idén anyagi okokból nem jött össze a Balcsikör, de tavaly megcsináltam. Akkor nem volt citromos sör :(((

Hozzászólás a(z) bitliszbá bejegyzéshez Válasz megszakítása