Jótifuti, jótisüti, segíts, hogy segíthessenek!

Jótifuti, jótisüti, segíts, hogy segíthessenek!

Loading

Pecsenye (Lajkó Csaba székesfehérvári ultramaraton futó) jótékonysági futásra indul augusztus 25-28 között, háromszáznál is több kilométert tesz meg Székesfehérvár és Debrecen között a négy nap alatt. A támogatott Angyalszív alapítvány a fogyatékos gyermeket segíti.
Bozót ehhez csatlakozik sütemény árverési akciójával, ahol 1000 Ft-ról indul a licit, és a legtöbbet kínáló végül eldöntheti a milyen sütit szeretne (tippem: kilométeres-kalács), a bevétel pedig az alapítvány számláján landol, ahova ti is küldhetitek támogatásotokat (10300002-67622795-11103284, a  közlemény rovatba írd be: „Futunk, hogy segíthessünk!”).

26 thoughts on “Jótifuti, jótisüti, segíts, hogy segíthessenek!

  1. @Bozót: A jótifuti-jótisüti-koviubi-ubisalitól kiráz a hideg, ha én teszem fel a felhívást, ezeket biztos kigyomlálom. 🙂

    De ez nem változtat azon, hogy nagyon klassz úgy a futás ötlete, mint a te felajánlásod, és örülök, hogy a Hosszútáv blog a maga szerény eszközeivel segíthet a népszerűsítésében.

  2. @Lemúr Miki: Normál esetben (értsd hétköznapi normális emberi lét) engem is ki lehet kergetni a világból az ilyesmivel. A zöldségesnél kisebb rohamot szoktam kapni a pari, nari, ubi tábláktól….A csúcs a szülcsinapcsi :))))))
    A jótifuti tavaly ragadt rá a rendezvényre a jótisüti pedig ebből, illetve az ötletet adó Segítsüti nevű akcióból származik. Utóbbit nem kívántam elcsórni.

  3. Mi Hajdúszoboszlónál csatlakozunk. Utána Debrecenből (Debiből) vonattal, büdösen jövünk haza. :))
    Hétvégén Kós Károly Emléktúra, 50 km! Sajnos nem Nyíregyházán született a szomszéd utcában, ezért Kolozsvárra kellene menni erre a kis 50-esre. Majd gondolok rá a Zemplénben, mert mi ott nyomunk egy 50 km-s etapot. Felétek jó túrák vannak, mikor futjátok már le valamelyiket?

  4. @BGy: ezekkel egy gond van, hogy egész napos programok. Lemúr Miki is meg én is a kis családunkkal szeretjük tölteni a hétvége nagy részét, de egy ilyen túrára nem igazán tudnak eljönni. persze z nem zárja ki, hogy egyszer végigtoljunk egy olyan túrát futva, ami körbemegy és a rajt-cél egy helyen van.

  5. @rrroka: Budai-hg-ben van egy csomó TT. Ezek jellemzően még gyalogosan is befejezhetőek úgy, hogy az ember a délutánt már a családjával töltse, futva meg még inkább.

    Van olyan ami többé-kevésbé körbe megy, és van olyan is, ami nem, de általában BKV-val nagyon jól megközelíthető helyeken indulnak és érnek véget.
    Valami apró nevezési díj szokott lenni, cserébe kap az ember itinert, néha a közepén is, de a végén szinte mindig valami frissítést, meg egy kitűzőt/oklevelet. Ha a rajtidő vége felé indulsz, akkor navigálni sem nagyon kell, csak követni (és kerülgetni) az előtted lévő gyalogoskat 😛

    http://www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu/naptar

  6. @rrroka: A TT-k nem olyanok, mint egy baráti kirándulás, hogy ott van max 30-40 egymást jól ismerő ember, akik együtt sétálnak/gyalogolnak egy kört hegyen, aztán közös uzsonna a Nagyréten, közben ezer éves ismerősök poénjai egymásnak 🙂
    Tehát nincs igazán belső kör, akik majd jól kinézik, meg kiröhögik az újoncot.

    Inkább egy BSI futóversenyként képzeld el, ahova feliratkozik egy nagy rakás ember, aztán mindenki a saját társaságával, a saját tempójában halad, néhol esetleg vannak ellenörző pontok pecséttel, van némi szervezés, ami könnyebbé teszi az egészet, hogy nem magadnak kell mindent kitalálni, és ha időben beérsz, amikor még nem fogy el a kaja, akkor kapsz egy szendót vagy egy makarónit, ha meg nem érsz be időben, akkor hazamész.

    Innentől kezdve kinevetni sem nagyon nevetnek ki senkit, főleg, mert ha futsz, akkor nincs is rá sok idejük 🙂
    De az emberek 90%-a egy ilyen helyen még annyira sem professzionális, mint egy Vivicitán (értsd egy csomóan sima utcai ruhában túráznak, semmi különös).

    Futni egyébként nem szoktam ilyeneken, csak gyalogolni, de mindig irigylem a futókat, akik szélsebesen eltépnek az ember mellett, miközben én egy rakás kaját/italt cipelek ők csak egy kulacsos visznek 🙂

  7. @rrroka: senki nem röhögne ki, sőt! Mindenki szól egy biztató szót a másikhoz, amikor találkozunk. Egy kis csevegés, ki honnan jött, melyik távon van.
    Errefelé nincsenek sokan a túrákon, 40-50 ember és az is eloszlik a 30-50 km hosszon. Én kettőt már egyedül is lefutottam, eltévedés ellen ott a térkép. Amikor a sporttársaimmal megyek, olyankor elő sem veszem a térképet, rájuk bízom ezt a dolgot. El is szoktunk kavarni. :)) Budapest környéki túrákon sokan vannak, a Téli Mátrán libasorban mentünk végig, a csúszós, nehéz részeknél közös poénkodás, bekiabálások, szóbeli alfahímmé válás lehetősége. :))) A végén jelvény, oklevél. A jelvényeket a futóhátizsákomra tűztem ki, lássák, mekkora májer vagyok. Valaki a sapkájára, mellényére teszi. Mindenki igyekszik, mert itt is vannak szintidők, nem egy kényelmes levegőzés a hegyen. A nevezési díjak 400-800 forint. És ami szép, hogy az egész nem egy nagy reklámfelhajtás, nincsenek is nagyon szponzorok. Zsírosdeszka, tea, bográcsgulyás a végén. Üzleti érdekek nélküli emberi kapcsolatok teremtődnek ilyen helyeken. Nem azért haverkodnak, hogy aztán rád sózzanak egy cipőt, egyebet. :)))

  8. @rrroka: az ózdi Kohász Kéken összesen 20-an lehettünk, mi négy túrázóval találkoztunk a 42 km alatt, úgyhogy emberekkel nem nagyon találkozik Antiszociális Lemúr Miklós. Nem egyszerre indul a csapat, úgyhogy tényleg magányos buli is lehet egy ilyen túra. Legalábbis a nem felkapott helyeken. Na, indulok felétek, Budapesten van dolgom. Nemrég voltam Érden a Kaktusz utcában.

  9. @Bozót: persze, futás köztben is lehet dumálni, de esetemben ez abból szokott állni, hogy kb ilyen dolgokat mondok: ühüm, aham, a végén meg általában azt, hogy hörrrrr 🙂 Esetleg mindez azzal kombinálva, hogy egyre hangosabban kell ordítanunk a beszélgető partnerrel, mert mire én megkezdem a dombra felfelé futást, ő már a csúcsán áll.

    @BGy: azért a Budai-hg.-ben rendezett TT-ken inkább a Nike félmaraton mezőnye a megszokott nem pedig a 20 induló (főleg, ha napos az idő és van kényelmesebb 15-20km-es táv is). De ott is lehet gyakran ismerkedni, pl egy jó eltévedés mindig okot ad arra, hogy dumálj pár hasonló emberrel, akik inkább izomból szeretik megoldani a navigációt és nem térképből 🙂

Hozzászólás a(z) rrroka bejegyzéshez Válasz megszakítása