Amikor neveztem a március 23-i Gazdagréti Tavaszindító Futóverseny 10 km-es távjára, még nem tudtam sem azt, hogy nem lesz időm edzeni előtte, sem azt, hogy Rrróka blogtárs is ezen fog indulni az eredetileg kitűzött 5 km helyett. Késő a hegy alatt lovat abrakolni, a fene megette már a felkészülést, lesz, ami lesz. Azért tegnap lementem a gátra futni két húzós kört (10,35 km), legalább járassam be az ízületeimet, és lőjem be magamnak azt a maximális tempót, amit ezen a távon, ebben az állapotban, 2013. március idusán tartani tudok. 

A runtastic szerint 4:47/km volt az átlagom, nem nagy teljesítmény. Gyorsabbnak hittem magam, mert eléggé kikészültem, főleg az utolsó párszáz méteren, amit azért jól megfartlekeztem. A randomra állított playlistemben szerencsére épp ekkor — kb. a minaret magasságában — kezdődött a Panterától a Walk. Ez adta meg a kis plusz adrenalinlöketet, amire akkor szükségem volt — legyen hát ez a márciusi talpalávaló.

Nem is írok semmit a számról, aki hallgat effélét, az úgyis ismeri, aki pedig nem, az tegyen vele egy próbát. Nagyon feszes, nagyon dühös, és az idén volt 21 éves.