Havi talpalávaló: Jet – Are You Gonna Be My Girl

Havi talpalávaló: Jet – Are You Gonna Be My Girl

Loading

E havi talpalávalónkat pannonfunknak köszönhetjük. A klipet letiltás miatt nem tudom beilleszteni a YouTube-ról, úgyhogy hallgassuk/nézzük meg eredeti helyén, de előbb olvassuk el, miként vall róla törzsolvasónk:

Amikor először meghallottam ezt a számot, egyből középiskolás éveim jutottak eszembe. A ’80 évek végén, a ’90 évek elején toblolt a hatvanas évek retrohulláma, és sorra alakultak az iskolai garázszenekarok. Aki tudott pár akkordott, szerzett kottát vagy így-úgy megtanulta a haveroktól, már játszott is. A május-június egyébként is a gyakoribb koncertek időszaka volt, ekkor voltak a fordított napok az iskolában, az egyetemi napok a városban, évvégi bulik, úgyhogy még az évszak is stimmel.
 
A második gondolatom az volt, hogy ez egy kiváló talpalávaló nóta. Nagyon feszes tempójú, az alapot már a csörgő megadja az elején, utána meg csak tartani kell a szám végéig. Persze vannak benne kiállások, de ezek csak érdekesebbé teszik a tempófutást, lehet nézni, hogy ki tudja tartani a tempót, és nem fordul meg a bal-jobb 🙂 
 
Nem is szaporítom tovább a szót, majd a kommentelők elemzik, ha akarják, jöjjön a Jet-től az Are You Gonna Be My Girl!

Küldjetek talpalávalót ti is!

15 thoughts on “Havi talpalávaló: Jet – Are You Gonna Be My Girl

  1. Nem akarok túl mély szociológiai fejtegetésekbe merülni, de azé’ ez annyira fura, hogy MENNYIRE eltorzult a zene megítélése, s legifjabb generációk esetén a fogalma is. Mi annak idején kemény rockarcokként megvetettük a depeses srácokat… mit nem adnék ha a mai agyonsztárolt “zenekarok” megütnék a DM szintjét!
    Értem én hogy a zene ízlés kérdése. De van az a színvonal, ami alatt szar-fos-gané az egész.

  2. @BGy: Pont az a jó benne, hogy teljesen sallangmentes, de mégis üt. Csak három akkord, csak sablon, viszont vérprofin van előadva. Én mondjuk ilyen zenét sose játszanék, viszont powersongnak simán beteszem, és sokadszor is jó futni rá. A videoklipp is teljesen jó, puritán fekete-fehér, de nem az a depressziós szürke, megyünk a réten, az üres úton és nem történik semmi depeses klipp, hanem sokkal inkább a fehér és fekete dominál. Meg a téma is egyszerű: kipakoljuk az erősítőket, dobszerkót, aztán had szóljon. Kicsit AC/DC utánérzéssel, hogy alulról filmezik a csókákat, de az szerintem csak tiszteletből, az egyik gitároson is AC/DC-s póló van. Fiatalkori emlékek, mondom.

  3. @saaby: @pannonfunk: a depesről le lehet szállni, mielőtt felségem szétcsap köztetek 🙂 szerencsére ma is vannak jó zenekarok és szerencsére nem tömegízlés (bár ők biztos bánják, anyagilag), mert én utálom, ha kurva nagy tömegek vannak koncerten. fishing on orfű ezért tökéletes. jó zenék, jó hely, régi szigetes hangulat és embermennyiség. pár éve nem járunk már szigetre, de már akkor olyan tömeg hömpölygött a főutakon, hogy az józanul elviselhetetlen volt.

  4. @rrroka: Félreértés ne essék, én nem bántottam a DM-et, a maga nemében jó, amit csináltak. Én csak annyit jegyeztem meg, hogy tipikusan DM meg Bonanza Banzáj videoklippek olyanok, hogy szürke alapon bácsik sétálnak a mezőn és semmi nem történik közben… Ennek a prototípusa a Never Let Me Down Again:

    http://www.youtube.com/watch?v=3O83sZV360A

    Aztán a BB klippek gyakori visszatérő eleme is volt ez, hogy emberek mennek valahonnak valahova.

Hozzászólás a(z) rrroka bejegyzéshez Válasz megszakítása