Ritkán hallgatok indusztriális metált, túl lélektelennek találom így harmincon túl, de futáshoz valahogy nagyon bejön. Talán azért, mert úgy gondolok magamra is közben, mint egy gépezetre, bal-jobb, bal-jobb, mint az óramű. Ehhez meg ideális a dobgép és az ipari reszelés.

Általában fiatalkori kedvenceim sorakoznak a playlistben, mindenekelőtt a Clawfinger, a Prong, a Fear Factory, na meg a Rammstein. Februári talpalávalónkat a Die Krupps szolgáltatja (szintén német versenyzők), akik prüntyögős-sampleres Metallica-feldolgozásokkal robbantak be a köztudatba a ’90-es évek elején, Lars Ulrich ki is akadt tőle.

Nem a To the Hilt a legjobb számuk, de a klipje vicces, hadd szóljon: