Futás a vihar előtti csendben
– 10,3 km futás
– 50′ 13" alatt
Rrróka erősen aggódott értem tegnap, mert könnyelműen elindultam futni a tornyosuló viharfelhők ellenére, ezúton közlöm, hogy jól vagyok, még csak meg sem áztam. A gáton futottam két hosszt, oda-vissza, oda-vissza. Többet terveztem, de elkezdett cseperegni és villámlani, s mivel egyedül voltam (naná, épeszű ember ilyen időben a tévé előtt ül), biztos voltam benne, hogy belém fog csapni az istennyila.
Szürreális élmény volt a kihalt töltésen futni, hasítani az elektromosságtól izzó levegőt, a szél kavarta nyárfapihék közt, mint valami vízszintes hóesésben. Az állatok is megbolondultak, csigákat, békákat, gyíkokat kellett kerülgetnem a meleg aszfalton, sőt, egy növendék vízisiklót (Natrix natrix) szinte le is gázoltam, jól megijedtünk egymástól.
Az utolsó km-en jól belehúztam, 4:30-as átlaggal rohanva a kocsiig (nem a kígyó miatt). A GPS ezúttal helyesen mért, és az is kiderült, hogy a gát aszfaltos része pontosan 2 577 méter.
6 thoughts on “Futás a vihar előtti csendben”
Miki, én a villámot megvártam volna és akkor: Ride The Lightning! Nem csak hallgatni kell, hanem szót is kell fogadni Hetfield bácsinak.
Egyikőtök sem gyün az Ultrabalatonra?
A vízisiklóval én is találkoztam múltkor, biztos azt nézi, mi a fenét csinálnak ezek és főleg mivel.
@BGy: én szokás szerint fishing on orfűn leszek. 🙂
@BGy: Az Ultrabalaton kimarad az idén, macerás a logisztika. És ami engem illet, nem vagyok nagy barátja az elektromos kisüléseknek, úgyhogy inkább Hide the Lightning.
@Lemúr Miki: Bizony, ha a cunci-munci elektromos kisülések megnőnek, akkor böszme nagy villamosszékek lesznek belőlük, jobb már serdülőkorban kerülni őket.
Mit mondanak neked, ha Hetfield gyomorrontást kapott a koncert előtt, de azért ad neked autogramot: Hányt, de vár kint. (gy.k.: a fenti albumcím átirata)
@pannonfunk: uuuhh!
@BGy: áááhh!