Fuss, amikor jól esik

Fuss, amikor jól esik

 39 

– 16,5 km
– 1h 23′ 25" alatt

Alig indultam el Rrrókáékhoz vasárnap, elkezdett szemerkélni az eső, s mire lepacsiztunk, már tisztességesen esett. Ravaszdi barátom egyből kitekerte a blog jelmondatát ("Fuss, ahogy jólesik!", ugye) a posztcímben szereplő felszólításra, de csak így utólag tűnik viccesnek, abban a spártai hangulatban nem nevettem. Fáztam is rövidnadrág-pólóban, Rrrókának bezzeg volt esze, hosszúujjúba öltözött.

Lefutottunk a Duna-partig, majd a töltés végén fordultunk. Itt értek utol a lovasok, szerencsére Rrróka időben megnyugtatott, hogy nem az őrült érdi lógyilkos vágtázik a nyomunkban az esőben, mert annak harcsabajsza van, emennek meg nincs. Megfordult a fejemben, hogy talán borbélynál járt azóta, de büszke spártai módjára nem szóltam semmit, csak nagyot húztam az import izoitalból.

Szokás szerint minden kreténség szóba került, hamar eltelt az idő, és nem is tűnt fel, hogy közel 5 perces km-ekkel haladunk. This is Sparta!!! Ugye.

 

 

3 thoughts on “Fuss, amikor jól esik

Vélemény, hozzászólás?