Idén még nem is voltam a hendin, de most jött a hír az érdi futónagykövettől, Temesi Pannitól, hogy aki még idén nevez, az az 1500 forintért a teljes jövő évre is nevez, úgyhogy kaptam az alkalmon, és szóltam Lemúr Mikinek, hogy menjünk mi is. Ő mindig azt mondja, hogy öt kilométerért nem érdemes elindulni, ezért kitaláltam, hogy menjünk oda-vissza futva, az plusz kétszer hat kiri, annyiért már neki is megéri a kirándulás.
Szombat reggel 8:20-kor elstartoltunk, megmásztuk a dombot a hendikep rajtjáig, beneveztünk, beszélgettünk kicsit Katival, vártuk hogy jöjjön a Futónagykövet csapat, de kicsit késtek, mi meg kicsit fáztunk, úgyhogy nekivágtunk inkább a távnak. Némileg változott az előző útvonal, kimaradt egy nagy domb és bejött még egy is fenyvesben futás. Lemúr Miki azon útvonalon sem volt még, úgyhogy az biztosítva volt, hogy táv közben nem hagy ott, mert akkor képes lenne elkutyulni magát az amúgy elég egyértelműen kiszalagozott pályán, így csak arra kellett figyelnem, hogy maradjon annyi erőm a végére, hogy ha hajrázni kezdene, akkor bírjam vele. A két kirinél esedékes lejtőn persze megelőzött, ő nálam sokkal bátrabban mer levágtatni a köves dombon, de aztán megvárt a kanyargó ösvénynél. Beértünk pár korábban indult hendikepezőt, hellóhajrával előztük őket. Elég jó tempót mentünk, már szúrt az oldalam, és csak akkor következett a domb, ami úgy is elég nagy volt, hogy a legmeredekebb része előtt egy jobbkanyarral bevetjük magunkat két fenyves között vezető ösvényre. Az erdőben futni marha jó, szerintem ez a legideálisabb talaj a futáshoz, a puha föld és a tűlevélszőnyeg barátságosan tompítja az odaverős lépteket. 
Amikor kiértünk szembetalálkoztunk a később érkezőkkel, integettünk nekik, és megkezdtük a hajrát. Lemúr Miki végül nem előzött meg a már ismert szakaszon sem, majd elárulja, hogy rendes akart lenni velem, vagy már ereje nem volt hozzá. Remek 24:50-es idővel beértünk, az olyan 4:45-ös tempót jelent, ami tekintve a kanyargós terepet szerintem egészen jó eredmény, már csak azért kell szurkolni, hogy ne legyen nálunk gyorsabb senki, akkor holtversenyben begyűjtjük a legjobb időért járó 4-4 pontot.
Az indulásért egyébként két pont jár, plusz egy pontot kap, aki megjavítja az egyéni csúcsát, négy pontot kap a leggyorsabb futó, és három jár annak (időeredménytől függetlenül), aki decemberben vagy januárban indul. Aki összegyűjt 15 pontot az ajándékot kap, illetve különdíjat nyer év végén a legtöbb pontot elérő.

Beérkezés után kaptunk forró teát, megsimogattuk a futókutyákat, beszélgettünk még picit, aztán hamar elindultunk haza, mert megint kezdtünk fázni az átizzadt gúnyákban. Marha jól jött, hogy hazafele már végig lejtőn kellett menni.
Decemberben 21-én lesz a hendikepfutás napja, ami elvileg ledolgozós munkanap, úgy sejtem kiveszek majd egy napot, addig pedig remélem, hogy leesik a hó, és abban futhatunk.